Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
774. szám. 49 idő óta, a horvát autonóm kormánynak évenkint rendelkezésére bocsátja azon összeget, mely az emiitett elkülönitési munkálat szerint a tanulmányi alapból, mint évenkinti kamat-tangens 16,469 forinttal jár. II. Vallás-alap. A vallás-alapokat osztrák-magyar monarchiában II. József császár a beszüntetett egyházi rendek jószágaiból alapította, József császár előtt pedig a vallási kiadások fedezésére az úgynevezett „Cassa parochorum" létezett, mely azonban a vallás-alappal egyesittetett. Il-ik József császár Magyarország részére alapította a vallásalapot, Horvátország részére nem állított fel valamely külön vallásalapot, hanem a horvát rész kezdettől fogva az általános magyar részszel volt oszthatlanul egyesítve. A mi az ezen alapot illető elkülönitési tárgyalásokat illeti, azok az 1850-ik évben a magyar alapítványi számvevőség számtanácsosa Wohlfahrt ur által a vallásalappal egyidejűleg eszközöltettek és a 167. alá mellékelt kimutatás szerint az 1792-ik évben 385,264 forint 8 krnyi tőkéből állott. Azonban ezen alapnál is, ha az 1782-ik évtől egészen 1854-ik évig a bevételek a kiadásokkal összehasonlittatnak, a 177. alatti melléklet szerint egy 574,255 frt 87s krt kitevő rendkívüli hiány mutatkozik. Ezen munkálat nem lett a tanulmányi munkálathoz hasonlóan a fennállott császári királyi hatóságoknak beterjesztve. A) A körösi görög-katholikus káptalan alapja. Ezen alap a fennállott budai királyi helytartó-tanácsnak 1847. évi május hó 18-án 17,747 szám alatt kelt és a budai főpénztárhoz intézett leirata szerint a preseki prépostság intercalaris jövedelmeiből származott és pedig Gvozdánovits prépostnak 1806-ban történt elhalálozásától kezdve, egészen 1847-ik évi január hó 23-ig. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. XVII. KÖTET. vlada hrvatskoj samoupravi svaké godine na razpolaganje stavlja onu svotu, koja po pomenutom izluCbenom operátu iz naukovne zaklade kao godisnja kamatna tangenta sa 16,469 for. pripada. II, Vjero zakonska zaklada. Vjerozakonske zaklade utemeljiv je u monarkije austro-ugarskoj car Josip II. iz dobarah dignutih sveceniekih redovah, a prije cara Josipa obstojala je za pokritje bogostovnih troskovah tako zvana „Cassa parochorum" koja bje onda sa vjerozakonskom zakladom spojena. Car Josip II. utemeljiv za Ugarsku zakladu vjerozakonsku nije posebne vjerozakonske zaklade stvorio za Hrvatsku, vec hrvatski dio bio je od poCetka nerazdielivo spojens obcenitom ugarskom. Sto se tice izluőbene razprave glede ove zaklade, to bje ista podjedno s naukovnom po raöunarskom savjetniku ug. zakladnoga raöunovodstva Wohlfartu g. 1850. provedena, te glasom izkaza pod 167. sastojala g. 1792. u glavnici 16'/. od 385,264 for. 8 nő. Nu i kod ove zaklade, ako se dohodci s troskovi od g. g. 1782. do 1854. s ravne, pokazuje se glasom izkaza pod 177. ogromni deficit 177. od 574,255 for. I7s nC. Ovaj operát nebje, kao sto naukovni, predlozen obstojavsim c. k. oblastim. A) Zaklada krizevackoga grcko-katolickoga kaptola. Ista zaklada je glasom odpisa obstojavsega kr. namjestniötva u Budimu od 18. svibnja 1847. br. 17,747. upravljena na glavnu zakladnu blagajnu budimsku postala iz interkalarnih dohodakah prepostije Preseka i to po smrti preposta Gvozdanovica g. 1806. dr 23. sieénja 1847. 7
