Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
\ 44 774. SJ 1849. évi deczember hó 29-én 6486-ik szám alatt kelt, a belügyministerhez intézett s 5*/. alatt mellékelt jelentésével azért ajánlotta ezen harmadik módot, hogy mindkét alapnak activ és passiv állapota és azoknak kölcsönös követelései teljes nyilvántartásba helyeztessenek. A belügymkiister az 1850-ik évi január hó 22-én 650-ik szám alatt kelt 6 •/. alatti és Greringer báróhoz intézett leiratában kijelenti ugyan, hogy azon elvek, a mélyek szerint a commassált alapoknak horvát része elkülönítendő' legyen, megállapítva nincsenek, hogy azonban az éhez szükséges alap nyerhető' legyen, szükséges, hogy a magyar alapítványi számvevőség által beterjesztett liquidatio az 1782-ik évtől kezdve egészen a mai napig eszközöltessék. Ezen leirás alapján az ideiglenes alapitványi bizottság Geringer bárónak 1850-ik évi január hó 30-án 1534-ik szám alatt kelt s 7y. alatt ide zárt rendeletével utasítva lett, hogy a fenntebb emiitett indítványához képest a commassált alapokban levő horvát tangenst illetőleg a liquidatiot megkezdje és lehetőleg siettesse. Ezen meghagyás folytán az alapitványi számvevőség a liquidationalis munkálat kidolgozásához fogott és valóban először a tanulmányi alapitványi illető munkálatot készítette el, azt az 1851-ik évi szeptember hó 24-én 1286-ik szám alatt kelt s 8./* alatt mellékelt jelentésével az akkor fennállott császári királyi magyar helytartósághoz felterjesztette. A számvevőség ezen jelentésében összegezi liquidati ójának eredményeit, mely szerint a horvát tanulmányi alap idő folytával a 315,976 frt 38 krnyi eredeti tőkéből 480,510 frt 49 29 Ao krra emelkedett tehát jövedelméből 92,534 frt ll 29 /. krt tőkésített, azonban egyesítése óta egyidejűleg a magyar alapba 344,814 frt 17 krral adós. A nevezett számvevőség a most hivatkozott jelentésében ezen passivák kifizetésére javaslatba hozza, hogy vagy a horvát rész addig engedtessék át Magyarországnak haszonélvezetül, még ezen tartozás a kamatokból ki nem egyenlittetik, vagy pedig, hogy a magyar alapoknak ezen követelése, azon előlegpénzekből egyenlittessék ki, melyeket az állam a magyar alapoknak adott. tivno i passivno stauje obiuh zaklaclah i njihove medjusobne trazbine u podpunu evidenciju stave, kao pod 5 •/. Ministar nutarnjih poslavah odpisom svojim od 22 siecnja 1850 br. 650. pod 6'/. upravljenim na baruna Greringera izjavi doduse, da jos nisu ustanovljene nacéla, -po kojih da ce se hrvaUki dio kommassiranih zakladak imati izluciti, nu daje upravo za dobiti ktomu potrebiti temelj od potrebe, da se izvede po ugarskom zakladnom racunovodstvu predlozena likvidacija sve od g. 1782 do sadasnjega vremena. Na temelj u ovoga odpisa bude privremeni zakladni óbor naredbom baruna Greringera dto 30/1 1850 br. 1534, upuéen, da prema svomu gorepomenutomu predlogu zapocne i po mogucnosti pospiesi likvidaciju glede hrvatske taugente u kommassiranih zakladah kao pod 7 7. Uslied ovoga naloga pristupi zakladno raénovodstvo k izradjivanju likvidacionalnoga operata, ter dvista operát dogotovi naj prije glede naukovne zaklade, predloziv ga obstojavSemu tada c. k. ugar. namjestnictvu izvie&cem od 24 rujna 1851. br. 1286 kao pod 87.. TJ óvom izvie&cu reassumira raeunovodstva posliedke svoje likvidacije, polag kője se je hrvatska zaklada naukovna tecajem vremena od probitne glavnióne svote od 315.976. for. 38 n<3. podignula na glavnicnu svotu od 408.510 ft 49 29 Ao nú. clakle uglavnicila od svoga dohodka 92.534 frt. ll 29 /oo ne. nu ujedno je prama zakladi ugarskoj iz vremena svojega spojenja duzna svotu od 344.814 for. 17 ne. Za naplatu ovoga passiva predlaze pomenuto raúunovodstvo u svom sada pozvanom izviescu da se ili hrvatski dio tako dugó prepusti Ugarskoj na uzivauje, dok se iz kamatah taj dug nenamiri, ili pako da se trazbina ugarskih zakladah kompensira s predplatami, sto ih je drzava dala ugarskim zakladam.
