Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-796. A magyar királyi ministeriumnak előterjesztése, az 1879. évi állami zárszámadás tárgyában

795—796. szám. 383 lási kölcsönből adott előlegek necsak a jövőre nézve mondassanak ki kamatmenteseknek, de a múltra nézve már előirt kamatok is engedtessenek el, mert eltekintve azon közérdekektől, melyek a főváros fejlődése és gyors emelkedéséhez fűződnek s melyek a sugarat és nagykörút mielőbbi kiépítését egyre követelik, a kincstárnak jól felfogott érdekei is kivánják, hogy egyrészt a sugárút és dunaszabályozási telkek mielőbbi eladása folytán, a kérdésben levő előlegek tőkéjének visszafizetése, még a kamatkövetelés elejtése árán is lehetőleg siettessék, másrészt a fővárosi közmunkák tanácsa azon helyzetbe hozassék, hogy feladatának, habár szerény mérvben, megfelelhessen s főleg a nagykörútat, az ekként idővel rendelkezésre jutó pénzek segítségével, lassanként s részletenként létesithesse és ez által a főváros fejlődését emelvén s újabb adóalapokat teremtvén, közvetve a kincstár javára működhessék. Budapesten, 1880. évi november hó 6-áu. Tisza Kálmán s. k., ministérelnök. 796. szam. A magyar királyi ministeriumnak előterjesztése, az 1879. évi állami zárszámadás tárgyában. Midőn a magyar korona országainak 1879. évi zárszámadását és a magyar királyi állam számvevőszéknek erre vonatkozó ^részletes jelentéséti az 1870: XVIII. t. ez. 22. és 23. §§-ai értelmében a tisztelt országgyűlés elé terjeszteném, van szerencsém egyúttal a magyar királyi ministertanács határozata folytán, az állami számvevőszék részletes jelentésében foglalt két észrevételre nézve a következőket megjegyezni. A >Részletes Jelentés* 104-ik lapján (nyomtatott példány) a sorsolási kölcsön törlesztésének utolsó tiz évében előforduló nyeremények kifizetésének biztosítására szolgáló tartalékalapot illetőleg, az állami számvevőszék azon| észrevételt teszi, hogy a pénzügyminister és a számvevőszék között fenforgó azon kérdést, vájjon mekkora az ezen alapban elhelyezendő összeg, — a ministertanács mindeddig nem döntötte el. Erre nézve van szerencsém megjegyezni, hogy az állami számvevőszék és a pénzügyministerium között az 1870. évi sorsolási kölcsön tárgyában történt némely intézkedés, különösen pedig azon pótegyezmény helyessége iránt, melyet Kerkápoly Károly volt pénzügyminister a bécsi Bank-Verein-nal a törlesztési járadékok kifizetésére és a kölcsön tartalékalapjának kezelésére stb. nézve kötött, nézetkülömbség merült fel.