Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-789. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium 1881. évi költségvetéséről
324 789. szám. Azon nagy terjedelemnél fogva, melylyel az állami vasutak hálózata jelenleg bir, mindenekelőtt azon kérdés volt eldöntendő, mely egyúttal az egész szervezetnek sarkpontját képezi, vájjon képes-e egy igazgatóság a vasúti kezelést jól és czélszertíen, a pontos szolgálat megcsorbítása nélkül vezetni? Ezen kérdésre a bizottság határozott igennel felel. Vezérli pedig a bizottságot ezen elhatározásában nemcsak azon körülmény, hogy a pénzügyi bizottság már az 1878. évi költségvetés alkalmával, a megváltott keleti vasút igazgatóságának egyesítését az akkori állami vasutak igazgatóságával a képviselőháznak javasolta, mely egyesítés akkor meg is történt, hanem főleg az az indok, mely már 1878-ban a pénzügyi bizottságra elhatározásában döntőleg hatott, és mely azóta inkább nyert mint vesztett erejéből A bizottság ugyanis azo) nézetben van, hogy az állami vasutak azon feladatuknak, hogy az ország közgazdasági érdekeit, esetleg a jövedelmezőség hátrányára is, hathatósan előmozdítsák, csak akkor és úgy felelhetnek meg teljesen, ha az üzleti kezelés egységes vezetés alatt áll. És ha már ezen nézet a pénzügyi bizottságot 1878-ban vezette elhatározásában, úgy a bizottság annál inkább ragaszkodik most hozzá, midőn a tiszavidéki vasút megváltása következtében, az állami vasutak szakadatlan vonalban kötik össze az ország egyik végét a másikkal, és úgyszólván csak most jöttek abba a helyzetbe, hogy feladatuknak megfelelhessenek. Az egységes vezetést most elejteni, és az üzleti kezelést két vagy több igazgatóság között felosztani, annyit jelentene, mint a tiszavidéki vasút megváltásából merithető előnyököt megsemmisíteni. Midőn tehát a bizottság ezen elvi álláspontból az egy igazgatóság felállítását helyesli, — nem mulaszthatja el megjegyezni, miszerint az pénzügyi szempontból is némi előnyökkel bir, — mely az állami vasutak üzleti kiadásainál nyer kifejezést. Czélszerünek tartja továbbá a bizottság az igazgató-tanácsnak tervezett átalakítását, ugy levén meggyőződve, hogy az ország közgazdasági érdekeinek kellő ismeretével biró egyének befolyása, csak a legüdvösebb hatást gyakorolhatja az üzleti kezelésre. Végre az Uzletrezetőség és forgalmi főnökségek felállítása természetes következménye a vasúti hálózat nagy terjedelmének, — mely a tiszavidéki vasút, és a zágráb-károlyvárosi vasútvonalak megvétele folytán, beszámítva a kezelésbe vett zákány-báttaszéki, és arad-temesvári vonalakat is, már circa 2890 kilométer hosszúsággal bir. A hálózat ezen nagy terjedelme a pontos szolgálat érdekében okvetlen megköveteli, hogy az igazgatóság teendői egy részének okszerű decentralisatiója folytán számos apró és jelentéktelen bár, de sok időt igénybe vevő ügyek kezelése alól felmentessék. Mindezeknél fogva a bizottság helyeselvén az állami vasutak kezelésének új szervezetét, azt a t. háznak elfogadásra ajánja. Üzleti bevételek: 1881. évre előiráuyoztatik. . . . * 18.126,400 frt 1880. » megállapittatott 11.157,600 frt 1881-re tehát több . . .~ 6.968,800 frttal. Az előirányzatnak ily tetemes emelése, a tiszavidéki vasút és zágráb-károlyvárosi vasútvonal átvételének következménye. Tekintettel azonban, hogy 1879-ben az állami vasutak bevételei . . 11.059,666 frt a tiszavidéki vasút bevételei • 6.153,766 > összesen tehát 17.213,432 frtra rúgtak, azaz 912,968 frttal kevesebbre, mint a mennyi előirányoztatik, a bizottság az előirányzott bevételt magasnak tartván, annak némi mérséklését indokoltnak látja, és pedig annyival
