Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

30 774. szám. kapott volna, ha a fedezésnek elfogadott átalány­rendszere az autonóm kiadások elé áthághatlan batárt nem szab, s hogy mennyire emelkednek jövedelmei most, midőn az átalányrendszer száza­lék-rendszerré változtattatott át. És ugyanazon férfiú, ki ez adatok segélyével számításait a legcsekélyebb részletig megtette, tévedett s a közvetett határőrvidéki jövedelem befoglalását ne vette volna észre? — Határozottan ki kell zárnunk azon helytelen föltevést, mintha azon sajnos indirect határőrvidéki jövedelmek befoglalása azon négy minister figyelmét, gróf Lónyayét, Kerkápoly Károlyét, Ghyczy Kál­mánét és Széli Kálmánét, kik felváltva ve­zették azon időben a magyar pénzügyeket, el­kerülte volna annyi előirányzat szerkesztése alkalmával, annyi zárszámadás összeállításánál, noha már 1871. évben birtokában voltak azon évi október hó í 9-diki jegyzőkönyvnek 4-/., mely a vegyes bizottságnak tanácskozásait és egy­hangú határozatát azon módra'nézve tartalmazza, hogy miként történjék a leszámolás Magyar­ország és Horvátország között, si a melyben a horvát kormány megbízottja Vardián János nyi­latkozván a módról, hogy t. i. a dohánynál és a sónál mikép állapitható meg a tiszta jövedelem, határozottan fölemlíti a jövedelmet: „ezen jöve­delmi adók után Horvátország és Szlavóniában, továbbá a horvát-szlavón végvidéken." A regnicolaris küldöttségek s a horvát országgyűlések az emiitett adatokat, kimutatá­sokat és költségvetéseket a legjobb hiszemben fogadták azon közigazgatási hatóságoktól, me­lyeknek hivatásuk és kötelességük folytán azon helyzetben kellett lenniök, hogy jót álljanak azok helyességeért, — s az, hogy Dalmát-, Horvát­és Szlavonországok egy állítólagos tévedés miatt jelentékeny kárt szenvedjenek, annál kevésbbé felelne meg úgy a méltányosságnak, mint a szer­ződési fogalomnak; mert ha a horvát regnico­laris küldöttség 1873. évben csak gyaníthatta volna is, hogy itt tévedés forog fenn, azon szán­dékában, hogy Horvátországnak autonóm szük­ségletei fedezésére kielégítő jövedelmet bizto­sítson, bizonyára arra törekedett volna, hogy a szóban forgó határőrvidéki jövedelmeket kedve­zőbb százalék-rendszerrel pótolja. A regni­svih tih na tanko i obsirno razvijenih raőuna da bi on mogao u bludnji biti i nesjetiti se kra­jiskih neizravnih prihoda ? Je li dopustena nepoj­mljiva supozicija, da cetiri redom ministra, kojí su se kroz to vrieme zamjenili a ravnanju ugars­kih financija, da gróf Lónyay, Karlo Kerkápoly, Kolomau Grhiczy i Koloman Széli, sastuvljajuó tolike proracune i slazuc tolike zakljucne racune, nikako nisu na to doSli, da opaze kobne prihode od neizravnih poreza krajickih, premda su veé godine 1871. imali zapisnik od 19 listopada 4 •/. iste godine, u kojem su zabiljeze na vie­canja i jedno dusni zakljucak mjesovitoga poi vjerenstva o nacinu, kako ce Ugarska i Hrvatska obra-cune sastavljati, iu kojem povjerenik hrvatske vlade, Iván Vardian, izjavljujuó se o nacinu kako da se pronadje cisti prihod kod duhana­soli, izricno spominje prihod „ovih dohodarstva tt kraljevini Hrvatskoj i Slavonije, zatim u hrvatsko­slavonskoj krajini"? Kraljevinski odbori i sabori hrvatski priznalí su spomenute podatke, izkaze i proraűune s-naj­boljom vjerom od onih upravnih oblastih, kője su bile i vrstne i duzne toőno poznavati njihovu pra­vilhost, te nebi bilo pravedno, pace protivilo bi se uvjetom i pojmovom ugovora, da kraljevine Dal­macija, Hrvatska i Slavonija trpe golemu stetu radi bludnja, ako se tuj o bludnji govoriti smije, kojim nisu krive, te kad bi bile i slutiti mogle, da tuj postoji bludnja, to bi bez svaké sumnje njihor kraljevinski odbor godine 1873, imajuci osigurati dovoljno pokrice autonomnih potreb­stina, za one prihode od krajiskih neizravnih po­reza nastojao zodobiti ekvivalent u povoljnijoj percentuaciji. Kraljevinski ovaj odbor goji tvrdu nadu, dacé i postovanikraljevinski odborugarski navedene razloge uvaziti i usvojiti, kano sto ce jamacno uvaziti i usvojiti i ono mnenje ovoga

Next

/
Oldalképek
Tartalom