Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-788. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1881. évi költségvetéséről
788. szám. . 303 8. czím. A sziszek-sunjai határszéli vasút kiépítésére 188l-re előirányoztatik . . . . . .. . . . . . .. . 2.400,000 frt az 1880: XLIII. t. ez. 4. §. alapján. E kiadást fedezendi a hrovát határszéli erdők rendkivüli bevételeiből képzett alap, de ez még nem rendelkezik az épitésre szükséges készpénzzel s igy a hiányzó összeg a fenti mennyiségben ez alapnak előlegeztetik. Elfogadásra ajánljuk. így a beruházásokra összesen megszavazandó . . . . . . . 7.061,285 frt. Átmeneti bevételek II. fejezet, 1—5. czím. 1880-ra megszavazva 3.122,158 frt 1881-re előirányozva 9.871,150 > 1881-re több ~ 6.749,008 írttal. Az emelkedést legfőkép az állam-jószágok eladásából és telepitvény váltságokból elő irányzott nagyobb összegek alkották. Elő van irányozva: 1. Bordézsmaváltságból 10,000 frt, több 7842 frttal, mint 1880-ra, mert 1879. végével a cselekvő hátralék 128,000 frt volt és igy az előirányzott összeg befolyása várható; elfogadásra ajánljuk. 2. Állami javak eladása és pedig a) Állami javak eladásából 5.000,000 frt, Ez összeget és ezzel kapcsolatos tervét a pénzügyminister az >Állami javak eladásáról< tett külön előterjesztésben tüzetesen indokolja. Elmondja, hogy eddig mindössze államjavak eladásából 1875—1879. között tényleg csak 37* millió folyt be; de már 1880-ra nagyobb testekben PS könnyebben értékesíthető részleteket vett fel a költségvetésbe és igy f. évi szeptember végéig 2 milliót meghaladó értékben vettek állami javakat, noha a legtöbb árverés csak azután volt megtartandó. Azt is constatálja a minister, hogy az árviszonyok is meglehetős kedvezők voltak, minek bizonyságára több eladást hoz fel jelentésében, melyek becsáron felül -érvényesültek. Ha rósz évek után, a május közepén szentesitett felhatalmazás kapcsában ilyen eredményt tudott, rövid időn, a pénzügyminister elérni, hiszi, hogy ha idejében megtörténnek a kellő intézkedések és az ország minden részében kijelöltetnek vidékenkint jószágigazgatóságok szerint, azon birtokok és birtokrészek, melyek egyátalában áruba bocsáthatók, az államjószágok értékesítése nagyobb mérveket fog ölteni. De hogy ezt tehessük, meg kell állapítani az alapelveket, melyek szerint ez ügyben eljárni szándékozunk, hogy sem a magán birtokviszonyok kárt ne szenvedjenek, sem a nemzetgazdasági érdekek ne sértessenek. Ezek között természetesen első: az erdők megtartása és védelme. 2 3 A millió holdat 1037» millió értékben foglalnak el az államerdők; ezeket, mint a pénzügyminister is megjegyzi, a nemzet közvagyonában, klimatikus és nemzetgazdasági érdekekből egyaránt meg kell tartani. De a telepitvényes földeken kivül 635,731 katasztrális holdra menő mezőgazdasági birtokokat, fokonkint magán-tulajdonba lehet és kell átengedni, egyfelől azért, mert magánkezelésben többet jövedelmeznek; másfelől azért, mert beruházásaink és adósságaink kamata sokkal terhesebbek, tehát nagyobb mértékben veszik igénybe erőnket, mint a menynyivel, csekélyebb jövedelmezőségükkel, emelik azt államjószágaink. Ezt tényképen a bizottság is konstatálja és igy elfogadja.a következtetést a mezőgazdasági birtokok értékesítése tekintetében. De e rendszabály sokkal nagyobb fontosságú és kihatású, nemzetgazdasági és magángazdasági tekintetben,
