Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
774. szám. 27 Azért a regnicolaris küldöttség a magyar küldöttségnek azt javasolja, ne vegye a pénzügyi viszonyok megújításának alapjául az 1868. évi I. t. ez. 12-ik szakaszát, hanem fogadja el azon egyedül igazolt, a két ország (királyság) államjogi viszonyának és Horvátország adóképességének megfelelő elvet, melyet az eddigi regnicolaris küldöttségek is kétszer gyakorlatilag végrehajtottak: hogy t. i. a Dalmát-, Horvátés Szlavonországok közjövedelmének felosztásában mindenekelőtt belső autonómiájuk szükségleteinek fedezése vétessék tekintetbe, a fölösleg pedig jövőre is a közös kiadások fedezésére fordittassék. Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok közjövedelmeinek egyrészről az autonóm szükségletek, másrészről pedig a közös kiadások fedezésére való százalékos fölosztása tekintetében is azt hiszi a regnicolaris küldöttség, hogy semmi oka sincs a fennálló pénzügyi szerződésben foglalt határozattól eltérőleg mást hozni javaslatba. Igazoltnak látszik előtte és inditványozza a tisztelt magyar küldöttségnek, hogy Horvátország és Szlavónia belső közigazgatási szükséglete ezentúl is, úgy mint eddig, azon tiz éven át, a melyekben a magyar korona és ő Felsége többi országai (királyságai) és tartományai közt létrejött megállapodás érvényes lesz, mindenek előtt Horvátország és Szlavónia egyenes és közvetett adóinak és egyéb jövedelmeinek 45%-ából födöztessék, ugyanazon jövedelmek 55%-a pedig a közös kiadások fedezése végett a közös államkincstárba szállittassék. A Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok tiszta közjövedelmének negyvenöt százaléka akképen számittassék ki, hogy az összes közvetett és egyenes adókból a Dalmát-, Horvát- és Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből és más közjövedelmekből csak azon kiadások vonatnak le, melyeket az adók kivetése és behajtása — a közös pénzügyigazgatás költségeit bele nem tudva — az államjavak kezelése vagy a közvetett adók, illetékek és más közjövedelmek productiója és közvetlen kezelése okoz. A teljes világosság kedvéért, és minden kétség elkerülése czéljából, kötelességének tartja Zato kraljevinski ovaj odbor predlaze postovanomu odboru ugarskomu, neka za temelj obnovi financijalnih odnoSaja nebude unapried ustanova §. 12 zakón, elanka od godine 1868. vec neka postovani odbor ugarski izvoli prihvatiti ono jedino opravdano, jer jedino prama drzavnopravnomu odnaSaju obih kraljevinah i poreznoj snagi Hrvatske moguée naöelo, kője su i prija&nji kraljevinski odbori u dva puta prakticno izvadjali, da se prije svega kod javnih prihoda kraljevinah Dalmacije, Hrvatske i Slavonije uzme obzir na dostatno pokrice njihove nutarnje samouprave, visak preko tóga sluziti ée i unapried podmirivanju zajednickih duznosti. Ju razdiobi postotaka s-jedne strane potrebítih za pokrice nutarnje samouprave kraljevinaDalmacije Hrvatske i Slavonije, s-druge strane duznih za pokrice obim kraljevinam zajednickih posalah, misli ovaj kraljevinski odbor, da neima razloga predlagati ista razliőita od postojecih do sada ustanova financijalne nagodbe. Njemu se cini pravedno, te predlaze postovanomu odboru ugarskomu, da se kako no i do sada bija&e, tako i unapried potreb&tina nutarnje samouprave kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije za ono vrieme, dok trajala bude financijalna nagodba medju kraljevinami ugarske krune i medju ostalimi kraljevinami i zemljani Njegova Velicanstva, imade prije svega pokrivati sa 45% izraynih i neizravnik poreza i drugih javnih dohodaka njikovih; petdeset i pet pako postotaka imade se zajedniökoj blagajni izrucivati za pokrice zajedniőkih troskova. Cetrdeset i pet postotaka iz javnih prihoda kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije tako se izracunavaju da se od ukupnoga izravnoga i neizravnoga poreza, od prihoda drzavnih dobarah, lezecih u kraljevinah Dalmacije, Hrvatskoj i Slavoniji i od inih javnih prihoda odbiju samo izdatci, koji su skopőani s-razpisivanjem i utjerivanjem poreza — nerazumievajuc ovamo troskove zajednieke uprave financijalne — s administracijom drzavnih dobara, s nabavom ili proizvadjanjem i neposrednim rukovanjem neizravnih poreza, pristojba i inih javnih prihodo. Samo radi podpunu jasnoce, da ni kada nenastane prilika i kakvoj dvoumnosti i prepirki, 4*
