Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-783. Törvényjavaslat, a közforgalom tárgyáb képező értékpapirok birói megsemmisitése és elévülése iránt
216 783. szám. 18. §., 31. §. Ezen szakaszok összhangzásban az egész javaslat alapelvével, csak ott nem adnak helyt a megsemmisítésnek, hol különös okok tiltják, rnikép a veszteséget szenvedett birtokos előbbi állapotba visszahelyeztessék, és pedig a 18. §. 1., 2, eseteiben, melyekben az illető érékpapirok természete — a 18. §. 3., 4., 6. és 31. §. 1. eseteiben, melyekben részint czélszerűségi, részint pedig méltányossági okok, — a 18. §. 7. és 31. §. 3. eseteiben, melyekben az érdekelt felek megállapodása, végre a 31. §. végbekezdése esetében, melyben a törvény határozott rendelkezése, ezen előbbi állapotba való visszahelyezést meg nem engedi. Végre a 18. §. 5. pontja és 31. §. 2. pontjában kijelölt értékpapírokra nézve a megsemmisítési eljárásnak azért nem adatott hely, mert a birói megsemmisités teljes kizárása nem kevéssé könnyíti ezen értékek forgalmát és emeli azok hitelét s értékét, mert továbbá a veszteséget szenvedett birtokos javára a 41. és 42. §§-ban egyszerűbb kárpótlási mód hozatik javaslatba; s mert végre mindenkinek, ki magát a szelvények elveszésének eshetősége ellen biztosítani kívánja, szabadságában és módjában áll, legalább az állampapírokat nevére átíratni vagy leköttetni, minek az a következménye, hogy a kamatok csakis az átiratási vagy lekötési kérvényben megjelölt személy nyugtájára fizettetnék ki. 19. §., 32. §. Ezen szakaszokban foglalt intézkedések önként folynak azon rendelkezésekből, melyeket a fennálló törvénykezési szabályok a külföldi államok és társulatok birói illetőségére nézve általában, — és jelen javaslat a megsemmisítési eljárás megindításának illetőségére nézve különösen felállítanak, —• ezen intézkedések tehát további indokolást nem kivannak. 20., 22., 33. §§. Lekötött, habár máskülönben közforgalmi tekintet alá eső értékpapírok épen a lekötés folytán határozott névre (czélra) szóló közönséges kötelező okmányokká válnak, és ennélfogva a megsemmisítési eljárásra nézve ugyanazon szabályok alá esnek, melyek a köztörvényi kötelező okmányok tekintetében fenállanak. E tekintetben az állami értékpapírok sem képeznek kivételt, és ha a 20. §. rendelkezése folytán ily lekötött értékpapírokra is az előleges megmeghallgatása az illető pénzalapot kezelő hatóságnak alkalmazandónak javasoltatik, ez által az állampapírokra nézve egy, a íöldtehermentesitési kötvényeket illetőleg már létező és a gyakorlatban czélszerűnek bizonyult állapot fentartása, illetőleg általánossá tétele czéloztatik. 34., 36. §§. Ezen szakaszok rendelkezéseit indokolja a hirdetményi eljárás azon czélja, hogy constatáltassék, váljon a szóban lévő értékpapírnak tényleges birtokosa létezik-e? Mihelyt a birtokos személye tudatik, a megsemmisités már forgalmilag kizárva van; — azon kérdés eldöntése pedig, hogy a kérdéses értékpapírhoz kit illet erösebb jog, a tényleges birtokost-e vagy a megsemmisítést kérőt, a megsemmisítési eljárás körén kivül esik és nem forog fenn ok arra, „hogy a biró ez utóbbinak állítólagos jogai érvényesítésére zárhatáridőt tűzzön ki, minthogy a megsemmesitési eljárás ezen stádiumában tilalom még nem rendeltetett el. Az előrebocsátottakból önként foly. hogy mihelyt a kiszabott határidőn belül valaki szabályszerűleg birtokosnak jelentkezik, a megsemmisítési eljárás megszüntetendő és hogy amegsemmisitendő értékpapírokra nézve netalán egy harmadik személy részéről bejelentett egyéb igény, a megsemmisítési eljárásra nézve befolyással nem bir.
