Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-783. Törvényjavaslat, a közforgalom tárgyáb képező értékpapirok birói megsemmisitése és elévülése iránt

783. szám. 213 ez utóbbit azon megtámadásra, a mely megsemmisitési eljárás igénybevételével tényleges birtoka és ezen alapuló jogai ellen intéztetni czéloztatik, módot és alkalmat nyújtani arra, hogy követelési jogának ezen megtámadását lehetőleg megszüntesse. Van-e azonkívül még valaki, a ki a kérdéses értékpapírra más alapon, tehát nem a birtoklás alapján, igényt tart, például mint örökös társ, vagy azon alapon, hogy neki azon értékpapír átadásához szerződés alapján igénye van stb. ? az a birói megsemmisítés kérdésével összefüggésben nem áll; mert azon igények közvetlenül a megsemmisitési eljárás megindítása és keresztülvitele által nem érin­tetnek. Megfelelő tehát, hogy a hirdetvényben a felszólítás csak az értékpapír ismeretlen birtokosához intéztessék, nem pedig egyszersmind ahhoz is, a ki az értékpapír tekintetében egyéb igényt érvényesíthetni vél. (1868: LIV. t. ez. 530. §.) A 25. §. végbekezdésének második mondata indokolását abban találja, hogy van szá­mos magánértékpapir, melynek forgalmi köre oly csekély, hogy a kiállító lakhelyét és a leg­közelebb eső vidéket alig haladja meg; ily papírok tekintetében tehát a hirdetvénynek a bécsi hivatalos lapban közzététele szükségesnek nem mutatkozik. 10. §., 11. %., 26. §., 27. §, 41. §., 52. §. Hogy a felszólítási hirdetvényi határidőnek tapintatos szabályozása s kezdő és vég­pontjának czélszerű megállapítása a megsemmisitési eljárást szabályozó törvénynek egyik sarkpontját képezi, magából a dolog természetéből következik. Nem szabad annak olykép szabályoztatnia, hogy a közforgalomban lévő értékpapírnak mindenkori szerzője és birtokosa folyton azon aggodalomnak legyen kitéve, hogy az értékpapírra nézve talán egy harmadik­nak kérelmére megsemmisitési eljárás lett megindítva, minek folytán tehát a szerző és birto­kos kénytelen volna folyton a hivatalos hirdetéseket figyelemmel kisérni, a mi természet­szerűleg az értékpapírok forgalmát rendkívül megzavarná, azoknak birtokát ingadozóvá és kétessé tenné. De nem szabad azon hirdetvényi határidőnek olykép sem szabályoztatnia, hogy kitűzésének joghatálya és igy a megsemmisítésből remélt előny a megsemmisítést kérelmezőre nézve gyakorlati jelentőséggel ne birjon. Az értékpapír netaláni harmadik jóhiszemű birtokosa és a megsemmisítést kérő érde­keinek kiegyenlítése és összeegyeztetése ugy történik legczélszerűbben, hogy ha a hirdetvényi határidő kitűzésének joghatálya egyrészről csak akkor kezdődik, midőn az értékpapír közfor­galom tárgya lenni voltakép már megszűnt és ugy nyilvánul, hogy az értékpapír birtokosa ugyszólva magából az értékpapír tartalmából kiindulva, a legközönségesebb gondosság mellett is megtudhatja, mikép a papír iránti jogai a folyamatba tett megsemmisitési eljárás által megtámadtatnak; másrészről pedig, hogy erre ugyan elegendő, de nem túlhosszú határidő szabassák. A tapasztalat tanúsítja, hogy az értékpapír a közforgalom tárgyát voltakép csak addig képezi, árúnak a szó szoros értelmében csak addig tekintetik, míg be nem következett azon időpont, melyben annak a kibocsátóhoz, az adóshoz visszakerülni kell. Lejárt váltó, kisorsolt kötvény, melynek fizetési ideje már bekövetkezett, igen ritkán adatik tovább és szereztetik meg. A közforgalmi értékpapíroknak pedig, azoknak nálunk divatozó berendezését tekintve, vissza kell kerülniök a kibocsátóhoz, az adóshoz, ha vagy a bennük kifejezett követelés fizetésideje bekövetkezett, vagy pedig a melléjük kiadott szelvények utolsója lejárt és igy az újabbi szelvények kiadására szolgáló határidő bekövetkezett. Ez időpontnak bekövetkeztével az értékpapír birtokosa közönséges gondosság mellett is követelése, behajtása, esetleg újabbi szelvényei átvétele iránt lépéseket fog tenni és ez által a papíron alapuló jogait már kellőleg megóvta. Ezen időpont­tól kezdve kell egy bizonyos határidőt az értékpapír birtokosa részére megállapítani, mely alatt jogait megóvhassa, és mely határidőnek elmulasztása méltán a kellő gondosság hiánya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom