Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-778. Törvényjavaslat, Krassó és Szörény megye egyesitéséről

778. szám. 175 fogva erre épen nem alkalmas; részint pedig azért, mert Szörény megye nagyobbitása, Krassó megye területének rovására oly mérvben, hogy ez által önálló törvényhatósággá képesittessék, nem eszközölhető a nélkül, hogy Krassó megye életképessége ne koczkáztassék. Ezek után tehát a Szörény megyei viszonyok végleges rendezésére nézve, a fenforgó érdekek kellő figyelembe vétele mellett csakis azon módozatot ajánlhatom, mely a szőnyegen levő törvényjavaslatban kifejezést nyert, azaz: hogy Szörény megye a földrajzi fekvésénél és egyéb viszonyainál fogva vele leginkább összefüggő Krassó megyével egyesittessék. A tervezett új megye területi és népességi viszonyai következőleg alakulnak: Krassó megye kiterjedése: 5,271 D ki. lakossága 273,827 Szörény > > 4,029 D » > 104,886 Krassó-Szörény megye > lesz 9,300 • > > 378,713 L, tehát nagyobb Nyitra megyénél, melynek területe 5,749 Q ki., lakossága 361,005 L; kisebb (lakosságra nézve) Temes megyénél, melynek területe 7,135 • ki. és lakossága 379,000 L; kiterjedésre pedig Torontál megyét közelíti meg. Az új megye székhelye csakis Lúgos lehet, mely úgy fekvésénél, valamint forgalmánál és az ott létező megyei székháznál fogva egyedül jöhet tekintetbe. A törvényjavaslat többi intézkedéseinél az 1876: XXIII. és 1877: X. t. ez. rendelkezéseit tartottam szem előtt, miután az itt tervezett új megyében is, hasonló viszonyoknál fogva, leghelyesebben azon elvek alkalmazhatók, melyek az 1876: XXXIII. t. ez. által szabályozott törvényhatóságokra nézve irányadók voltak; ezek tehát indokolást nem igényelnek, kivételt szenved csupán a 4. §., a melyben a tervezett intézkedésekre nézve következők szolgáljanak indokolásul: Ugy a Krassó, mint a Szörény megyei központi tisztviselőket illetőleg azért hozatik javaslatba az, hogy eddigi minőségükben az új megyében is alkalmaztassanak, mert az egyesités folytán megszaporodott teendők miatt nagyobb személyzetre leend szükség, s mert ez egyúttal lehetővé teszi azt, hogy a választás illetőleg kinevezés által nyert igények lehetőleg méltányos tekintetbe vétessenek, a nélkül, hogy ez által az állampénztárból javadalmazott megyei házi pénztárra nagy teher háramlanék, miután Szörény megyében, miként ezt fentebb is emiitettem, a főbb központi tiszti állomások jelenleg különben is csak ideiglenesen megbizott belügyministeri tisztviselőkkel vannak betöltve, s a netán feleslegesnek mutatkozó egy-két állomás, hasonlag az 1876: XXXIII. t. czikkben foglalt intézkedéshez, az illető tisztviselőnek egy évi fizetésével egyenlő végkielégitéssel leendő ellátása mellett, nehézség nélkül megszüntethetik. A járási tisztviselők pedig kivétel nélkül azért maradhatnak 'meg eddigi állomásaikon, mert az ezen törvény által érintett területen, a két megye egyesítése miatt, a szolgabírói járások szerint eddig fenállott beosztás megváltoztatásának szüksége nem forog fenn. Az itt előadott indokoknál fogva van szerencsém a szóban levő törvényjavaslatot elfogadás végett a t. képviselőház szives figyelmébe ajánlani. Budapest, 1880. évi október hó 4-én. Tisza Kálmán s. k, mint belügyminister.