Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
10 774. szám. mindkét részről ejtessenek el egyszerűen a múltra vonatkozó követelések (beleértve a tanulmányi és vallásalap czímén támasztott követeléseket is, melyekről e jelentés III. részében leend szó), jövőre nézve pedig mondassák ki határozottan, az újonnan hozandó törvényben, miszerint a már polgárosított, de Horvát-Szlavonországgal közigazgatásilag még nem egyesitett Határőrvidéknek nem csak egyenes, de közvetett adói is a megosztás alá eső közjövedelmek közé nem tartoznak. Ily értelemben szól a bizottság által előterjesztett törvényjavaslatnak 1. §-a, mely szerint mindazon követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől Magyarország részéről Horvát-Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában, a múltra nézve, az 1879. évet is beleértve, 1879. deczember utolsó napjáig bármi czímén fennállottak, kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintetnek, úgy, hogy az 1880. január elsejét megelőző időből Magyarország és Horvátország közt többé semminemű követelés, illetőleg tartozás nem létezik. III. A harmadik tárgy, a melyre nézve a magyar országos bizottság javaslattétellel megbízatott, a magyar kormány kezelése alatt levő tanulmányi- és vallás-alap kérdése. Ezen alapoknak természetét és terjedelmét a legnagyobb részletességgel fejtegeti a horvát-szlavón küldöttség izenetéhez mellékelt emlékirat, mely a jelen előterjesztés 31-ik és következő lapjain található. A magyar országos bizottság e helyen csak annak megjegyzésére szorítkozik, hogy a horvát-szlavón tanulmányi- és vallás-alapok elkülönítésének kérdésére nézve, a vallás- és közoktatásügyi ministerium kebelében egy leszámítolási bizottság alakíttatott, mely működését 1876. február hó 14-én be is fejezte és ezen idő óta a magyar vallás- és tanulmányi alapból kihasított ezen horvát-szlavonországi tőkék külön kezeltettek és ezen tőkék folyó kamatai a vallás- és közoktatásügyi ministerium részéről, Horvát-Szlavonország rendelkezésére bocsáttattak. Ezen kérdésben is igen lényeges nézeteltérés volt Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt. Magyarország nem vonakodott ugyan soha, sőt az 1868: XXX. t. ez. 49. §. és az 1873: XXXIV. t. ez. 6. §-ában egyenesen ki is mondta: miszerint ezen tanulmányi- és vallás-alapoknak kiszolgáltatására kész, de azon természetes feltétel alatt, hogy Magyarországnak ezen alap iránti követelései kielégíttessenek, illetőleg azoknak összege a kiszolgáltatandó alapokból levonassék. A magyar kormány részéről felállított számítás a következő: az államkincstár pénzeiből a horvát-szlavón vallás-alap szükségleteinek fedezésére 1848. évi november hó l-jétől bezárólag 1867-ig előlegeztetett 1.585,447 frt 21 kr. és a Horvátország tulajdonát képező bécsi görög-egyesült papnövelde felszerelésére . 74 > 21 > egészben előlegeztetett az államkincstár pénzeiből 1.585,521 frt 42 kr. Horvátország ezen tartozásával szemben áll: Horvátország követelése a magyarországi vallás- és tanulmányi alapból kihasítandó horvát tőkének, 1843-tól 1865-ig felhalmozódott kamatai czímén, mely kamatok a magyar vallás - alap részére visszatartattak. Horvátország ezen kamatkövetelése tesz a vallás- és közoktatásügyi ministerium számvevőségének az 1879. évig terjedő összeállítása szerint 669,290 frt 52 krt, a miből azonban levonandó a magyar tanulmányi alapból HorvátSzlavonország rendelkezésére bocsátott összeg, mely a vallás- és közoktatásügyi ministerium számvevőségének 1879. végéig terjedő összeállítása szerint . 298,122 frt 37 kr. marad tehát a fennebbi kincstári előlegnek, t. i 1.585,521 frt 42 kr. részbeni törlesztésére csak . 371,168 > 15 > és így Horvátország tartozása tenne még ' 1.214,353 frt 26 krt.
