Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

46 703 szám. 16. §. Az osztályozás és becslés az eljáró biró vezetése alatt és a működő mérnök közbejöttével, a helyszínén eszközöltetik, s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik s aláírás által hitelesíttetik. Ez alkalommal jogukban áll az osztályozással vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe vétetvén, azokat a bizottság a helyszínén haladék nélkül vizsgálat tárgyává tenni és fölöttük határozni köteles. Ez újabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesítendő. 17. §. A mérnöki előmunkálatok hitelesítését a hitelesítő mérnök vizsgálata és véleménye alapján az eljáró biró teljesiti, a felmerült hiányok pótlását vagy kiigazítását elrendeli és foganatba véteti. 18. §. Az előmunkálatok folyama alatt sem az eljáró biró határozatai és intézkedései ellen,, sem mások cselekvényei vagy mulasztásai folytán, külön perorvoslatnak, semmiségi panasznak, felebbezésnek vagy igazolásnak helye nincs. Az előmunkálatok befejezése után az annak folyama alatt felmerült sérelmek orvoslása végett a felek előterjesztéssel élhetnek, mely a hitelesítés befejezése után legfölebb 15 nappal vagy az eljáró birónál ragy a királyi törvényszéknél irásbán nyújtandó be. Ez előterjesztés felett a királyi törvényszék határoz, —mi ellen további külön perorvoslatnak helye nincs, s a netaláni sérelmek az érdemleges ítélet elleni felebbezésben térj esztendők elő. V. FEJEZET. Az érdemleges tárgyalás. 19. §• Az érdemleges tárgyalásnak főbb feladatait képezik: 1. Erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítésénél: a) az úrbéri illetményre jogosított telkek számának, illetőleg legelő-elkülönítésnél a volt földesúri és volt úrbéri birtok mennyiségének megállapítása; b) a telki illetménynek, illetőleg legelő-elkülönitésnél a birtokaránylagos illetményeknek megállapítása; c) az elkülönítés tárgyát képező területből egyfelől a volt úrbéresek, egyházak é» iskolák számára kiszakitandó, másfelől a volt földesurak számára megmaradó területek mennyiségének és elhelyezésének megállapitása; d) a közösségben maradó volt úrbéresek, esetleg egyházak és iskolák között, a részesedés arányának megállapitása. 2. Arányosításoknál: a) az egyes községek összilletményének megállapitása; b) a volt földesurak és volt úrbéresek illetményeinek, valamint az egyházak és iskolák,, s az egyes községek tagjai egyéni illetményeinek megállapitása; c) a közös birtokból történt foglalások betudásának vagy megváltásának, esetleg a beruházások megtérítésének megállapitása; d) a 25. §. szerint természetben elkülönítendő illetményeknek és azok elhelyezésének megállapitása;