Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról
38 703. szám. lényegileg azon indokok alapján, melyeket a ministeri javaslat 11. és 12. §-ai támogatására felhozott. Ezen elfogadott költségrendszernek természetes folyományát képezi a jelen szakasz ntolsó bekezdése, mely a tagosításnak úrbéri elkülönítéssel, vagy arányosítással találkozása esetében, a tagositási költségviselés alkalmazását rendeli el. Ez intézkedés indokolása abban áll r hogy ugyanazon egy eljárással végzett, habár különnemű feladatok költségeit szétválasztani nem lehet, mert ugy a mérnöki munkálatok, mint a birói kiküldetések költségei egyidejűleg terjednek ki az eljárás minden feladatára; de másfelől azért sem, mert p. o. tagosítással kapcsolatos úrbéri elkülönítésnél nem lehet két költségrendszert alkalmazni és a volt úrbéreseket egyfelől napszámokra és fuvarra, másfelől adóaránylagos fizetésre is szorítani. — A különböző eljárásoknak ily halmazata esetében tehát nem lehet egyebet tenni, mint a legtágabb körű és legköltségesebb eljárásnak költségrendszerét alkalmazni, mely aztán absorbeálja a kisebb körű éskevesebb költségbe kerülő feladatokat. 33. §. Megfelel a ministeri javaslat 10. §. második bekezdésének és a 11. §-nak, s ennélfogva külön indokolást nem igényel. 34. §. A költségek néhol oly jelentékeny összegekre emelkednek és mindenütt oly lényeges részét képezik a birtokrendezési eljárásnak, hogy azok megállapítását és egyéni felosztását minden jogorvoslati biztosíték nélkül hagyni nem lehet. — Ez okból a költség végleges bírói megállapítása ellen a felebbezés megengedendő volt. — Azonban ki kellett zárni a felebbezést az előlegezést elrendelő, és az előleges költségelőirányzatot megállapító határozatokkal szemben, s a felebbezéseket felfüggesztő hatálynélkülieknek kellett kimondani azért, hogy a költségmiatti felebbezések ne akaszthassák meg az eljárás folyamát, vagy a költségek adóaránylagos. behajtását. 35. §. Megfelel a ministeri javaslat 12. §-a utolsó bekezdésének, de azon szövegezésben, melyhasonló természetű ügyben az 1879. évi XXXIV. t. ez. 5. §-ábau már a törvényhozás által elfogadtatott. 36. §. Hogy birtokrendezési ügyekben a felebbezésen kivül más perorvoslatoknak nincs helye,, az már az 1871. évi Lili. t. ez. 51. és 52. §-aiban is kifejezést nyert, s ennél fogva e szakasz részletes indokolása feleslegesnek látszik. A felebbezések határidejének vétlen elmulasztása esetében engedett igazolás pedig az által van indokolva, mivel a felebbezés egyetlen perorvoslat lévén, annak vétlen elmulasztása igeit káros eredményeket szülhetne. Ezenkívül megjegyzi még a bizottság, hogy a jogi természetű perekben az eljárás folyama alatt, az igazolás kizárását csakis azon feltevés mellett tartja elfogadhatónak, hogy az eljárás részleteit szabályozó ministeri rendeletben az 1876. évi február 12-én kiadott rendelet 1. §-ának ötödik bekezdésében foglalt rendszer fog alkalmaztatni, mely szerint a meg nem jelenő alperesek részére ügygondnok rendeltetik, az ismételten elmaradó felperespedig keresetétől elállottnak tekintetik. E szakasz utolsó bekezdése az 1871: LV. t. ez. 27. §-ából van átvéve. 37. §. Az 1871-ik évi LV. t. ez. az ország erdélyi területének városai, s szabad és volt úrbéresekkel vegyes községeire terjesztetvén ki, az ezen törvény I-ső fejezetét képező aranyositás, a volt Királyföldre nézve is érvénybe lépett.
