Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

30 703. szám. törvény, mert az 1871. évi LV. t. ez. csakis az erdélyi városokról, s szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekről szól, mig ellenben a tisztán úrbéres viszonyú községekre, tehát az erdélyi megyék legnagyobb részére e törvény nem térj ed ki. Még kevésbbé létezik ily törvény a visszakapcsolt részekre nézve, mert az 1836. és 1840-beli törvények egyfelől a tagosítást főkép az úrbéri rendbeszedéssel kapcsolatban tárgyalják, minek a fennebbiek szerint a partiumbaii értelme nincs, másfelől még e törvényeknek a partium tekintetébeni érvénye is vitás, s még vitásabbá válnék az által, ha az új eljárási szabályoknak a partiumra kiterjesztése megszüntetné azon kapcsolatot, mely az idézett tagositási törvények alkalmazását még némileg indokolta. így tehát a jelen javaslat keretébe íel kellett venni a tagositási eljárásra vonatkozó összes szabályokat, hogy egész Erdélyben és a visszakapcsolt részekben egyöntetű eljárás létesíttessék. Az 1871. évi LV. t. cz.-nek a tagosításra vonatkozó összes szabályait pedig nem lehetett a ministeri javaslat keretébe a nélkül beilleszteni, hogy az egész eljárás főbb vonásaiban meg ne alkottassék. Végre nem zárkózhatott el az igazságügyi bizottság némely aggodalmak elől sem, melyek a ministeri javaslatban foglalt elvek általánosságából eredtek. így p. o. a nyomozó birói eljárás elvének kimondása e rendszer minden további körvonalozása nélkül aggodalmakat támasztott az iránt, hogy a rendes birtokperek természetével biró egyes úrbéri és megváltási perekben, valamint az úrbéri elkülönítés megengedhetőségének és a jogtalan úrbéri haszonvételek megszüntetésének pereiben nem fognának-e a felek elzáratni attól, hogy jogaikat kellőleg érvényesíthessék és védelmezhessék. Mindezen indokoknál fogva a bizottság a ministeri javaslat főbb elveinek megtartása mellett helyesebbnek vélte az erdélyi és a visszakapcsolt részek birtokrendezési ügyeiben követendő eljárásról egy oly szerves törvényjavaslatot szövegezni, mely a rendszernek leglényegesebb intézkedéseit felöleli, s rendeleti útra csakis azon részleteket utalja, melyek az idő folytán valószínűleg módosításokat fognak igényelni s igy helyesebben szabályozhatók azon az utón. Az igazságügyminister ur a tárgyalások rendén általánosságban elfogadta a javaslatnak ezen új szövegezését s igy a bizottság a kormánynyal egyetértőleg ajánlja a t. háznak a '/, alatti újonnan szövegezett törvényjavaslatot elfogadásra. Az egyes szakaszok indokolásánál a bizottság úgy véli, hogy mellőzheti azon változtatásokat és módosításokat, melyek a ministeri javaslatban is foglalt szakaszokkal szemben vagy csupán irályi jelleggel bírnak, vagy minőségüknél fogva külön indokolást nem igényelnek, hanem csakis a nevezetesebb módosítások és pótlások indokolására terjeszti elő a következőket: 1. §. (min. jav. 1. §. első bekezdés.) A ministeri javaslat csak módosítását említi fel a megváltoztatni czélzott törvényszakaszoknak, de azokat általában érvényben hagyja. A bizottság egyfelől a rendszeres törvényalkotás folytán helyesebbnek, másfelől szabatosabb szövegezésnek tartja azt, hogy ha mindazon törvényszakaszok, valamint a törvény alapján kiadott mindazon ministeri rendeletek, melyek módosítása szükségesnek látszott — hatályon kivül tétetnek s azoknak minden olyan intézkedései, melyek továbbra is fentartatni czéloztatnak, illető helyükön a törvénybe ismét bevétetnek. A ministeri javaslatban a módosítandó törvények közt emiitett 1871. évi LIV. t. ez. 12. §-a kihagyatott; de ezen kihagyás nem azt jelenti, mintha az irtványok rendezésének ügyei a jelen eljárásból is kihagyatni czéloztatnának, mert ellenkezőleg, a bizottsági szövegezés 3. §-ának a) és b) pontjaiban az irtványok ügyei határozottan ide soroztainak, hanem az 1871. éri LIV. t. ez. az eljárásról külön nem intézkedvén, e tekintetben hatályon kivül helyezendő szakasz nem léteeik. 2. §. A királyi törvényszékeknek hatáskörét a birtokrendezési ügyekben megállapítja ugyaa