Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-750. 1880. évi XXXIII. törvényczikk, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasut kiépitése tárgyában
/ 338 750. szám. hó 20-án 4973. szám alatt kibocsátott s az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasúti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedélyokmány tartalma, valamint függeléke folytán mődositást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig, a fenálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is, alkalmazkodni, és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgáláte és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités taríama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fenállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. — Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmányoknak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4- §• A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó jövedelem mértföldenkint 100,000 o. é. frtot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek iránytadók: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (i : 100). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3—3
