Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-744. 1880. évi XXV. törvényczikk a hadmentességi díjról

312 744. szám. a) a korábbi nyugzsoldos (nyugzsold-igénytiket fentartó) rokkantak állományához tartozó altiszteknél, közkatonáknál és ezekkel egyenlő rendfokozatú katonai személyeknél, a nekik járó nyugzsoldbeli illeték 50 százalékával; b) azon havi díjasoknál, kiknek az előbb fenállott szabályok értelmében megszabott eddigi katonai nyugdíjuk ezer forintra nem terjed, az 500 frtig terjedő nyugdíj 20 500— 800 „ „ „15 800—1000 „ „ „ 10 százalékával. A 2. b) pontra nézve azonban elvül szolgál, hogy habár a százalék szerinti számítás magasabb összeget eredményezne is, a megjavított nyugdíj egyfelől az ezer forintnyi összeget, másfelől pedig azon összeget semmi esetben nem haladhatja túl, mely az ugyanazon díjosztályzatbeli egyenlő rendfokozatuakat, az ily díjosztályzatba nem tartozó havi díjasoknál pedig az egyenlő illetéküeket, az 1875 :LL törvényczikk értelmében és a jelenleg érvényben levő havi díjtételek alapján illetné. Ha a díjosztályzatokba tartozó havi díjasok évi nyugdíja háromszáz forintnál kevesebb az háromszáz forintra még akkor is felemelendő, ha a százalék szerinti számítás eredménye annál kisebb összeg volna. 9. §. Külön törvény által fog szabályoztatni: a) azon eljárás, mely a hadsereg, haditengerészet és honvédség állományához tartozott, az 8llenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havi díjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak eltartásánál lesz követendő; továbbá b) azon módozat, mely alatt a mozgósítás esetén behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak segélyezése lesz eszközlendő. II. FEJEZET. 10. §. A hadmentességi díj évenkénti tételei a következők: 1. Három forintot fizetnek: a) a mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi- és ipazüzletekben és vállalatokban cseléd minőségben alkalmazott egyének; b) a napszámosok. 2. Négy forintot fizetnek: a) a házi cselédek; b) gyárakban, kereskedelmi- és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 írtnál több havi díjt nem húznak, vagy ha darabszámra dolgoznak; c) a napidíjasok évi vagy havi állandó fizetést nem húzó írnokok és általában az írásbeli, számviteli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban, vagy intézetben állandó alkalmazás nélkül végző egyének; d) állandó üzlethely nélkül működő házalók.