Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
308 743. szám. adaték szerint azt hiszik, hogy a Maros jelenlegi állapotában, azon semmi javitásra szükség nincs, kivéve, a mit talán még a töltések tökéletesítésére, az ármeder tisztántartása, valamint a Tiszára vonatkozó fejezetben ajánlott egyéb intézkedések teljesítésére nézve tenni kellene. Azonban nem elenzik, hogy a hol helyi körülmények a kanyarok átvágását tennék kívánatossá, ez végrehajtassák, mivel azt mondják, hogy a Marosnak árvizei rendesen korábban futván le, mint a Tisza árvizei, a szegedi árvizszin magasságára nézve egyátalában nem lenne hátrányos ezen mellékfolyó árjainak lefolyását átvágások és töltésezések által még jobban siettetni. Az árvizek lefolyása és kitöréseinek megszüntetése szempontjából nincs semmi észrevételem a külföldi szakértők véleményére, azonban nem mulaszthatom el, hogy itt röviden ne jelezzem, miszerint mindinkább érezhetővé válik annak szüksége, hogy a Maros medrének rosszabb szakaszai a hajózás érdekében szabályoztassanak. IV. FEJEZET. Béga, Temes és alibunári mocsár. A külföldi szakértők egészen helyeslik azon módot, a mely szerint a Béga árvizeinek lefolyása jelenleg szabályozva van, és hogy ez tökéletes sikert nyújtson, elégnek tartják a Temes folyóban Kis-Kostélynál levő duzzasztó gátnak és a Béga medrében a k-.topoleveczi árapasztó csatorna kiágazásán alól levő szorító sarkantyúknak szilárd anyagokból való felépítését, továbbá a kis-topoloveczi árapasztó csatornának oly állapotba való helyezését, hogy az képes legyen a Temesbe átvezetni a Béga árjának azon részét, a mely a Béga csatorna alább eső szakaszán veszély nélkül le nem folyhat. A rendelkezésükre bocsátott adatok szerint a Béga-csatornának K.-Topolveczen alól eső szakaszán, másodperczenként legfeljebb 80 köbméter viz folyhat le biztosan, a Béga csatornán másodperczenként 367 köbméterre becsült legnagyobb víztömegből tehát mintegy 287 köbmétert kellene a Temesbe átvezetni. Meg kell itt említenem, hogy a Temes és Béga közti viszonyoknak a külföldi szakértők által is helyeselt rendezése, azonkívül, hogy a Béga alsó vidékét fenyegető vizveszélyt a leggazdaságosabb módon szünteti meg, azt is lehetővé teszi, hogy a Béga-csatorna zsilipes hajó-csatornává alakíttatván át, rendeltetésének tökéletesen megfeleljen, sőt mint öntözővízszállító csatorna is felhasználtassák, s egyik jelentékeny tényezőjévé váljék a termeléssel foglalkozó nagyterjedelmű vidék anyagi felvirágozásának. Ha azonban e czélt biztosan el akarjuk érni, nem elégedhetünk meg, azon tágasabb határok közt változékony víztömeg megosztással, a mely a Béga medrében építendő szorító sarkantyú által kivihető, hanem a helyett okvetlenül egy rendszeres vizosztóművet kell építenünk, hogy a Béga viztömegének-megosztását a Béga-csatorna alsó szakasza és a Temes folyó közt, bármely perczben a szükséghez képest tetszés szerint szabályozhassuk. A kis Topolovecznél még máig is fenálló szorító sarkantyúk, mint ideiglenes művek építtettek, oly szándékkal, hogy néhány év alatt szilárd szerkezetű vizosztóművel fognak pótoltatni. Az erre megkívántató költség egy része több éven keresztül fel is volt véve a közm. s közi. ministerium költségelőirányzatában; de látva azt, hogy a temes-bégavölgyi társulat mennyire idegenkedik azon eszmének keresztülvitelétől, hogy a Bégának árja átszorittassék a Temes medrébe, az osztómű felépítése elhalasztatott azon időre, a mikor majd sikerülend az újabb tapasztalatok alapján, a társulattal egyetértőleg megállapítani a feltételeket, a melyek mellett a vizlefolyási viszonyoknak fentebb jelzett rendezése a temes-bégavölgyi társulat érdekeinek veszélyeztetése nélkül keresztül vihető.
