Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

290 743. szám. sekkel elzárjuk, az bizonyos, hogy a töltések közt az árvizek szine magasabbra fog emelkedni, mint az előtt volt, a mikor még az árviz több négyszögmértföldnyi területen szétterülhetett. Ez azonban nem legyőzhetlen baj, csak kikerülhetlen következmény, a mit a lefolyási akadá­lyok elhárítása és az esési viszonyok fokozása által némileg lehet enyhíteni, és helyesen vonalozott, kellő szilárdsággal s eléggé magasra épített töltések által teljesen ártalmatlanná lehet tenni. Az átvágások. Azokon kivül, a melyek eddig általánosságban előadattak, az átvágásokra nézve még a következő megjegyzéseket teszik a külföldi szakértők: >1. A mi a Tiszát illeti, tartózkodni kell minden új átmetszés kiemelésétől, hacsak azokat különös körülmények nem követelik, mint például a hajózásra való tekintetek, a jég folyásának megkönnyítése, népes városok megvédése stb. Ezen elv azonban nem alkalmazható a Tiszának Szeged alatti részére, melyben mindig jó lesz, átmetszések által a víznek a Dunába való lefolyását gyorsítani, a hol csak lehet, feltéve mindazonáltal, hogy a tőlük várható előny meg fog felelni a rájuk fordítandó költségeknek. A tervben levő átmetszések közül a bizott­ság a tokajit tekintette meg, melynek czélja volna, ezen város mellett az árviz magasságát csökkenteni az által, hogy a Bodrog torkolatát lejebb vinné. Tokajon volt legkevésbé érezhető az átmetszések és töltések által előidézett árvizszin-emelkedés. Másrészt, miután a víz szabadon szétterül a balparti síkságon, kár volna e területet az árviz elől elzárni. A bizottság tehát ugy vélekedik, hogy a kérdéses átmetszés nem csökkentené e helyen az árvizek magasságát, és hogy ott minden szabályozási, de sőt, ha lehet, minden töltésezési munkálat is el volna halasz­tandó, mig az árvizek lefolyásának gyorsítására czélzó munkálatok be nem fejeztetnek. Most Tokajon csak az volna kívánatos, hogy a felső uttöltésen legalább is akkora nyílás hagyassák, mint a mekkora a balparti vasúton van«. >2. Némely átmetszésnél nem mindig a leghelyesebb irány lett követve. Például szolgál erre az Uj-Becsén alóli, mely elhagyva a folyó azon részét, melybe a Ferencz-csatorna Ömlik, ezen csatorna bejáratát veszélyeztette. Jobb lett volna ezen hátrány elkerülése végett az átmetszést más irányban vezetni, mely a folyó kiegyenesitése szempontjából ép oly előnyös lett volna s a csatorna környékét érintetlenül hagyva, mindemellett kevesebbe is került volna«. »3. A helyett, hogy az átvágásokból kiemelt földanyagból építették volna a védtöl­téseket, némelykor azt lerakták az átmetszések partjainak szélére, daczára annak, hogy ezek végleg elérendő szélességüknél szűkebbre ásattak. Ennélfogva elkerülhetetlen, hogy az átmet­szések mind inkább kiszélesedvén, a kiásott föld is visszahull, és így annak medrét kitölti, minélfogva új ásás és kotrás válik szükségessé. így a helyett, hogy csökkennének a kivitelre szükséges költségek, inkább szaporodnak s a mi még fontosabb, az átmetszések gyors műkö­dése megakadályoztatik<. A vezetésem alatt álló közmunka- és közlekedési ministeriumban semmiféle tervezet nem készült, mely a Tisza folyón a már meglévő átvágások számát szaporítani akarná, s a felsőbb Tisza szakaszának újabb megrövidítésére eddig még nem is gondolt senki. Tokajjal átellenben Palleocapa javasolt a Tisza vize számára egy l­896 kilométer hosszú átvágást, melynek kivitele esetében a Bodrog vize Tokaj mentén, a Tisza mostani medrében folyt volna, onnan pedig Ptrügyig, illetőleg az 53. sz. átvágás feletti kanyarig, 13-275 kilométer hosszban egy új csatornában vezettetett volna le a Tiszába. Ez a tervezet a Tisza-szabályozás meg­indítása alkalmával nem fogadtatott el, s illetékes körökben azóta sem jött szóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom