Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
288 743. szám. években kibővitve a közvetlenül Szeged alatt levő 7-389 kilométer hosszú, 90. számú u. n. vedresházi gátvágás, a melybe az előtt a viz sodra nem akart bemenni, s a beomlott földtömeg és iszaplerakodás mindinkább gyarapodott; a kibővítés után pedig a viz nemcsak a kellő gyorsasággal folyt rajta keresztül, hanem annak a legalacsonyabb vizszin alatt 2.2 méterre kikotrott medrét, ugyanazon vizszin alatt 3—4 méterre ki is mélyítette. Az 1877-ben ajánlott méretektől csupán két átvágásnál szükséges eltérni, a most emiitett 90. számúnál Szeged városa érdekében, és a 96. számúnál, a Ferencz-csatorna érdekében. Mindkettő kemény talajba van bevágva, magaslatokat metsz, s túlságos hosszú. A 90. számúnak hossza 7*389 kilométer; a 96. számúé 6*302 kilométer. Oly körülmények, a melyek ez átvágások kiképződését nagy mérvben hátráltatják, pedig felette sürgős, hogy mindkét átvágás anyamederré váljon. Közvetlenül Szegeden alól a viz lefolyása a 90. számú vedresházi átvágás állapotától függ. Ezelőtt az átvágás felső torkához érkező árviztömeg legnagyobb részének a kanyarban egy hirtelen fordulatot kellett tenni, majdnem egészen visszafelé, a mi miatt ott nagy vizszinduzzadás jött létre, ugy hogy ezen átvágás kanyarának 4-2 kilométer hosszú felső részében alig mutatkozott valami csekély esés. Nagyon természetes, hogy ezen kedvezőtlen lefolyás visszahat a 6*5 kilométerrel feljebb fekvő Szeged mentén beálló vizszin magasságára is, minélfogva nem lehet bevárni; mig a vizerejének biztos, de lassú hatása a szóban forgó átvágást magától kellőleg kibővíti, hanem Szeged város érdekében siettetni kell itt az átvágás teljes kiképződését; még azon méreteken is túl kell menni a mesterséges kibővítéssel, a mely különben az átvágás kiképződésének biztosítására elegendő volna, s nem szabad visszariadni a nagyobb pénzáldozattól, mikor arról van szó, hogy közvetlenül Szegeden alól az árvizeknek mielőbb szabad lefolyás nyittassák. i Az 1879. évi költségelőirányzatnak a képviselőházban való tárgyalása alkalmával nyilvánult óhajtáshoz képest, — hogy t. i. a tiszai alsó átvágásokban, ha a vízállás megengedi, több munka is végeztessék, mint a mennyi előirányozva volt, — már a múlt év folyamában elrendelte hivatali elődöm, hogy a Szeged városa sorsára nézve oly fontos 90. számú vedresházi átvágás a fentebb meghatározott rendes 25 méter fenékszélességen túl még 20 méterrel megszélesittessék, ugy hogy ez átvágásnak legkisebb szélessége a legalacsonyabb vizszin alatt 1-5 méter mélységben 45 méter legyen, legszűkebb keresztszelvénye pedig közel V* részét képezze a természetes Tisza meder keresztszelvényének. E nagy munkát a múlt évben nem lehetett befejezni, 40%-a a jelen évre maradt. Reménylem, hogy ezen szélesség már kielégítő lesz és jelentékenyen javítván a lefolyási viszonyokat, az átvágásnak a vizerő által való kiképeztetése minden veszély nélkül bevárható lesz. Hasonlóul sürgős volna a 36. számú átvágás kiképződése, részint azért, mivel 17*404 kilométerrel rövidítvén meg a folyó pályáját, a legjobb szolgálatot fogja tenni az alsó Tisza vizfolyási viszonyainak rendezésére, részint pedig az olcsó gabonaszállítás tekintetében oly kedvező eredményt felmutató Ferencz-csatorna érdekében, mivel a 96. számú átvágás kanyarába torkoló Ferencz-csatornát, mindaddig nem lehet közvetlenül összekötni magával az átvágással, mig az teljesen ki nem képződik, és igy kanyarát el nem lehet zárni. Az átvágás képződési ideje alatt pedig a kanyar mindinkább el fog iszapolódni, ugy hogy abban a
