Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

266 743. szám. A töltésépítés befejezése óta szakadás még nem történt. Alakulásától kezdve az 1878. év végéig építkezésekre kiadott a társulat 129,867 frtot; ebből esik egy holdra 8 frt 20 kr. Területkisajátitás még eddig nem fordult elő. Igazgatási és kezelési költségekre az 1878. évben kiadatott 3280 frt, mit alapul véve, e czímen az évi kiadás 21 krra tehető. 4 Adóssága nincs a társulatnak. Ügyeit egy elnök, egy alelnök és 10 tagból álló választmány vezeti. Azonkívül van a társulatnak egy igazgató-mérnöke s egy pénztárnoka; műkö­désére való felügyelettel Torontál megye van megbízva. 14. A nagybecskereki ármentesitő társulat. E társulat árterületének határvonala Elemér, Aradácz, N.-Becskerek, Ecska, Lukács­falva, Torontál megyei községek közelében vonul el, s az utóbbi községtől Toronfái megye régi határszélén kimegy a Tiszához: kiterjedése 33,091 magy. hold ~ 14,282 hectare. A tár­sulati töltésvonal az úgynevezett Bábatónál kezdődik. A török-becsei társulat töltéseitől a Bába­tóig van a 2-9 kilóm, hosszú tarrasi magaslat; a Torontál megye által fentartott tarras-eleméri 1-82 kilóm, hosszú töltésvonal és az 1-3 kilóm, hosszú eleméri magaspart. A nagybecskereki társulat eredetileg 1858-ban alakult, de egészen az 1876. évig, az öbölzetet védő töltéseket az érdekelt eleméri, nagybecskereki és écskai uradalmak, mindenik a saját határában, külön kezelés mellett tartotta fenn. Ez évben történt a tulajdonképen a társulat szervezkedése s a töltésfentartásnak rendszeres társulati kezelés alá való vétele; az alapszabályok pedig a következő 1877-ik évben hagyattak helyben. A töltésvonal Bábatótól Torontál megye régi határáig mindenütt a Tisza partján megy, itt a folyótól elfordul, s mint kereszttöltés megy át a régi megyei határszél vonalán a Bégához, végre annak jobb partján fel az écskai magaslatig. Az összesen 47-292 kilométer hosszú töltésvonal felépítése 1858-ban lett befejezve. Azóta jelentékeny erősbitési és magas­bitási munkák végeztettek rajta 1868-tól egészen 1876-ig. Az 1876-ik évi árviz átömölvén a töltés tetején, elöntötte az egész árterületet s a töltésvonalat egész hosszában annyira megrongálta, hogy azt mostanáig sem lehetett helyre­állítani. A töltéskorona jelenleg a legnagyobb részben alatta van az 1876. évi árvizszinnek, de e felett 1*0 méterre szándékozik a társulat azt felemelni; a korona szélessége 2 és 6 méter közt változik; oldalrézsűk hajlása mindkét oldalon 1 :2-höz. Az építkezési költségekre nincsenek adatok. Igazgatási és kezelési költségekre 1878­ban kiadott a társulat 4460 frtot, mit alapul véve, e czímen az évi kiadás holdankint 13 krra tehető. A társulat részint a kormánytól, részint egyes pénzintézetektől 32,600 frt rövid lejáratú kölcsönt vett fel. Van a társulatnak egy elnöke, 4 tagból álló választmánya, egy igazgatója, ki egy­szersmind pénztárnok is, és egy mérnöke, ki a jegyzői teendőket is végzi; a működésére való felügyelettel Torontál megye van megbízva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom