Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-700. Törvényjavaslat, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasút kiépitése tárgyában

20 700. szám. csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogositva van azonban a m. kir. távú < a-igazgatás, a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, amennyire az üzleti krgalom megengedi, ugy állami, mint magán­sürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módj \ cs a távírás díjának az engedélyesek s a m. kir. távírda igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. kir. táv­irda-igazgatás közt azon feltételek is, melyek avaspálya mellett felépített távírda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya igazgatóság kívánatára eszközlendö változásokat, vagy áthelyezésekor általában mindazon távirdai ügyeket iletik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg. Legmagasabb árszabás osztrák mérföld és személyenkint: 1. osztályban 36 o. é. kr. ezüstben. 2 > 27 > » > > 3. > 18>>> > Az 1. és 2. osztályú kocsik az elsőrendű pályákon használt 2-od rendű kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel­A málhának 50 vámfontot meghaladó súlya 20 vámfontnyi s a gyorsárúk súlya 10 vámfontnyi törtszámokban kikerekítve, vámmázsánkint az árú fuvardíj 3-ik osztályának kétszeres összegével számitható. Az árúk vámmázsa s osztrák mértföldenkint és pedig az első osztály 2, a 2-ik osztály 3, a 3-ik osztály 4 o. é. krajczárjával ezüstben szállitandók. A szén, só, tűzi és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsi-rakodásoknál kivéte­lesen vámmázsa s mérföldenként 1—56 o. é. krajczár ezüstben szállítandó. A személy- s áruszállításra vonatkozó egyéb viteldíjak s fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállítási határozmányok tekintetében a szab. államvasut-társaság fővonalain fenálló rendeletek alkalmazandók. Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat a vasutakra nézve szabályozza, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel és fuvardíjakat belföld ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartoznak elfogadni. 14. §. A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban, minden szállítási távol­ságra egyenlőn vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom