Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
220 743. szám. A következő tiszavölgyi nagygyűlés 1846. augusztus hó 3-án Debreczenben jött össze, mely gyűlésnek feladatául ki volt tűzve a társulat működési körének és szervezetének megállapítása. A nagygyűlés belátta azt, hogy annyi vidéki érdek követelései ellenében egy központi testületnek kell túlsúlyt engedni, de egyszersmind gondoskodni kell arról, hogy e központi testület egyrészt magas, minden érdek feletti állását soha ne tévessze szem elől, másrészt az egyesek érdekét mértéken túl háttérbe ne szoritsa; minélfogva a társulat egyetemének képviseletére, vagyis a szabályozási ügyek felsőbb vezetésére egy központi választmányt szervezett, illetőleg az ideiglenesen már működő választmányt megerősítette, határozottan kimondván, hogy a társulat egyetemének ezen közege, minden cselekményéért felelősséggel tartozik az évenkint megtartandó nagygyűlésnek. Gróf Széchenyi István a debreczeni nagygyűlés után rögtön Sárospatakra gyüjté össze a központi választmányt, vizsgálat alá vétette a társulati rendezés minden részleteit, hogy elintéztessenek mindazon ügyek, s megállapittassanak mindazon szabályok, melyeknek a munka meginditását szükségkép meg kellett előzniök. A műszaki ügyek vezetésére egy felelős igazgató főmérnöki állomás szerveztetett mely azonban egyelőre csak helyettesités utján töltetett be. A társulat azon időben a következő pénzmennyiséggel rendelkezett: kölcsön felvett tőke 400,000 frt a sóár-alapból segély . 100,000 > ő Felsége ajánlata 50,000 » Összesen . . 550,000 frt. A központi választmány határozata szerint, ezen összegből 150,000 forint a társulat központi pénztárában volt visszatartandó a társulat közköltségeire, rögtön szükséglendő előlegezésekre, a szabályozási munkáknál szükséges gépek beszerzésére, az egyes birtokosokra nem hárítható építkezések költségére, végre tartalékalapul. A többi 400,000 forint pedig az egyes társulatok részére adandó kölcsön alapjául volt fenntartva. Ez összeg ily nagy vállalatnak csak megkezdésére is csekélynek mondható: minél fogva javaslatba hozta a központi választmány, hogy a szabályozási építkezésekre szükséges pénz kölcsön utján szereztessék be, s egyszersmind a társulat hitelképességének kiemelése végett elősorolta mindazokat az előnyöket, melyeket a törvény a vízszabályozási költségek behajtására nézve nyújt: azonkívül elv gyanánt kimondotta, hogy »semmi szabályozási munka nem kezdetik meg, míg a költségvetés törvényszabta utón teljesen tisztába nem hozatik s a szabályozásra megkívántató összeg valósággal be nem fizettetik. A befizetés azonban az illető birtokos által tetszése szerint, vagy készpénzben történhetik, vagy a társulat által készített szerződvényekben, melyekben a fizetési feltételek a szerint lesznek szabályozva, a mint a társulat a kölcsönt időnkint kiadja, s melyek mellett hitelét teljesen biztosítja.* A vidéki társulatok szervezésével is foglalkozott a központi választmány s azoknak ügyvitelére következő hivatalok felállítását rendelte el: igazgató, osztály-mérnök és segédei, s osztály-pénztárnok. Az osztály-mérnök kinevezését, az igazgató választásának helybenhagyását, a pénztárnok biztosító okmányainak megbirálását, végre bármely hivatalnokra nézve az elmozdithatás jogát fenntartotta magának a központi választmány. Ez idő tájban a Tisza szab. tervek megvizsgálása és megbirálása végett gróf Széchenyi közbenjárása folytán behívott lombard-velenczei cs. kir. építési főigazgató, Paleocapa Péter befejezte véleményezését s azt Sárospatakon át is adta a grófnak. Meg kell itt említenem, hogy a Vásárhelyi Pál által készített szabályozási terveket Paleocapa előtt már Francesconi is megvizsgálta és teljes mérvben helyeselte, csupán azon javaslattal toldta meg, hogy az átvágások alulról felfelé következő sorban hajtassanak végre.
