Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-726. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1877. évi XXVI. törvényczikkben megállapitott vasuthálózat kiegészitéséről s az abban foglalt némely határozat módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

intézhető legczélszerűbben el. De két elv erre nézve is áll: egyik az, hogy az építés történik a határőrvidéki alap terhére; a másik az, hogy a vasút a magyar állam tulajdona. A vonal költségvetése: 2.400,000 frt. 3. A határszél-doberlini vonal boszniai területen megy; ezért kellé első sorban erre nézve feltételül a magyar állam tulajdonjogának biztositását kikötni, és csak miután a kormány erről való [gondoskodását kijelenté, miután e követelmény magában a törvényjavaslatban foglaltatik; fogadta el a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat e pontját. A vonal épülne a magyar állam terhére; költségvetése 440,000 frt. E három vonalrészből tehát csak az utóbbi terhelné véglegesen a magyar állampénztárt nem nagy összegig; a többi csak ideiglenesen és mégis mindhárom vonal (együtt 25 kilométert meghalad) a magyar állam tulajdonában biztositná együtt a határszéli és boszniai forgalmat, legközvetlenebbül a magyar államvasutaknak. E vonalak kiépítési határideje 1881. október 1-je. A bizottság ugy a kombinatiót, mint a feltételeket elfogadásra ajánlja; de van egy 4-ik vonalról is intézkedés e törvényjavaslatban és ez: a sziszek-károlyvárosi vonal, melynek az állam terhére leendő kiépítésére a sziszek-sunjai vonallal egy időben való munkábavétel végett, kér a kormány felhatalmazást, hogy ez 1882. október hő 1-én adathassék át a közforgalomnak. E tekintetben a pénzügyi bizottság először is csatlakozott a közlekedésügyi bizottság azon felfogásához, hogy e vonal kiépítését legczélszerűbben a bród-sunjai vonallal egyidejűleg lehet eszközölni; tehát elhalasztatni kívánja most még azt is és igy csak e kapcsolatos épités elhatározását és a kormány tervét és költségvetését kívánja ez alkalommal provokálni. Megfelőleg alakitá át tehát a törvényjavaslatot is. Másfelől felvilágosításul azt jegyzi meg, hogy a sziszek-károlyvárosi vonalnak, az állam terhére való kiépítése ellenkezésben látszik állani az 1877: XXVI. törvényczikk 1. §-ában b) pont alatt kimondott azon határozattal, mely a határórvidéki erdőalap terhére kiépítendő vonalak közé felvette a >Sziszektől a károlyváros-fiumei vasút valamelyik állomásáig« menő vonalat is. Azonban az itt tervezett Sziszek-Károlyvárosi vonal, nem a károlyváros-fiumei vasút >valamelyik állomásával* : hanem egyenesen Károlyvárossal hozza összeköttetésbe Sziszeket; nem megy a Kulpa jobbpartján és nem határőrvidéki területen, hol az épités sokkal drágább lett volna; hanem halad horvát területen és igy az egész vonal a magyar állam által építendő. Ezt követeli a forgalom érdeke. Azonban ezt itt csak konstatálni kívántuk; mert az épités elhatározását, mint volt szerencsénk említeni, más időre kívánjuk halasztani. Ezzei a módosítással a törvényjavaslat 1-ső §-ának változatlan elfogadása mellett, a 2. és 3. §§-ok kihagyását és azok helyébe a következő két §§. beigtatását kérjük: 2. §. >Ezen vasút kiépítése a sziszek-sunjai vasútvonallal egy időben veendő munkába és pedig oly módon, hogy az összes határszéli vonal legkésőbb 1881. október 1-én adassék át a közforgalomnak.« 3. §. >Felhatalmaztatok a kormány, hogy egy Sziszektől-Károlyvárosig vezetendő vasút tervét és költségvetését készíttesse el, mely vasút a sunja-bródi vonallal egyidejűleg építtessék ki.« Ennek a változásnak megfelelőleg, a 4. §. első sorában a >szintén* szó kihagyandó, az 5. §-ban az első sorban »fedezendők« elébe teendő >lesznek<. Kelt Budapesten, 1880. évi június hó 7-én. Prónay József s. k., Hegedűs Sándor s. k., az állandó pénzügyi bizottság elnöke. az állandó pénzügyi bizottság előadója.