Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában

723. szám. 16 3 Rode: Mindenesetre rosszabb, mint a cseh répa, sőt talán még rosszabb, mint a soproni vidéké. Láng : De lesz olyan jó, mint a nyitrai ? Rode: Azt nem állithatom. Némely évben jobb, máskor pedig rosszabb; ez az időjárástól függ. A múlt évben annyit vesztett a nedvesség folytán, hogy az eredmény minden várakozás alatt maradt. Láng: Az a körülmény, hogy az önök répája kevesebb czukortartalmu, szintén befolyással volt arra, hogy nem exportálhattak? Rode: Nem; az export főleg a közlekedéstől függ; először vasutakkal kell bírnunk. Pestig 1 frt a fuvar. Még csak a vizi ut, a Dunán lefelé Szerbiának, állna nyitva számunkra; tovább nem mehetünk. Különben a vasúti kérdés gyárunkra nézve megoldása elé néz. A borsodi ipartársulat ugyanis vasutat szándékozik építeni, ha az rendes vágányú lesz, szándékom Edelényben hozzá csatlakozni. Talán akkor egyik vagy másik visszásság megszűnik s akkor a répát Putnokból, Szerencsből szerezhetem be. Ez életkérdés a gyárra nézve. A gyár ugyanis bérlettárgya, Koburg Ágost herczegtöl bérelte ki a Schöller és Comp czég 1883-ig. Vájjon a gyár megmarad-e, még nincs eldöntve, az a kilátásoktól függ. Az utóbbi két év igen roszul végződött a verseny s a rendkivüli adó folytán ; — nevezetesen ebben az esztendőben, mivel mi a feldolgozásban is elmaradtunk s végre mivel a sajtóeljárás föllendülés tekintetében, jóval mögötte maradt a diffusionális eljárásnak. Ezek az emberek nagy haladásokat tettek, új dolgokat találtak föl s igy másokra, kik nem haladhattak velük, tehát a sajtógyárakra rótták az adó nagy részét. Én a múlt évben minden mázsa feldolgozott répára 20 krt voltam kénytelen ráfizetni, ebben az évben pedig az eddig megállapított adatok szerint kilátásunk van, hogy 30—35 krt kell utólag fizetni. Sőt attól tartok, hogy a mi gyárunk fogja a legnagyobb adót fizetni s az csak abból származik, mert az a 200 csehországi gyáros a diffusorok segélyével roppant munkát végez, sőt bebizonyítható, hogy ezek a répa mázsáját az utánfizetés beleszámításával 40 krjával dolgozták föl. Nagyon természetes, hogy a kivitelnél nagyobb adórészletet kaptak vissza s a mi a contingentirozott adóból hiányzott, azt a többi gyáraknak kellett megtéríteni. Láng: Önöket tehát háromféle baj sújtja: 1. Hogy nem diffuseurökkel dolgoznak. 2. Hogy nincs kivitelük. 3. Hogy a pótfizetés igen nagy. Rode: Igen, s ezeket a bajokat a csehek rendkivüli munkaképessége idézte elő. Nekünk ecportra nézve csak egyetlen egy irányunk van,via Pest s a Dunán le Belgrád felé stb.; más utunk nncs. A soproniak jobban állnak, ott van a déli vasút s igy Triesztbe szállíthatnak, ma már természetesen nem oly könnyen, mivel az olasz kormány a legutóbbi években rendkivüli védvámot adott iparának, ugy hogy az exportáló gyárak azt a kérdést vetették föl, vájjon ne állítsanak maguk Olaszországban helyiségeket, s ne finomítsák ott a ezukrot. Az ipart, hiába, minden államban védelem alá veszik. Lukács: Miért nem fektet súlyt a kelet felé irányuló kivitelre? Rode: A keleti kivitel annyira cultiválják, hogy jobban cultiválni már nem is leket. A keleti kivitel Konstantinápolyig megy , másfelöl pedig a Jóremény fokáig, Aexandriáig. Az északi Olaszországot eddig kizárólag mi láttuk el, s az olasz kormány csak m>st tett védvámos intézkedéseket a rendkivüli bevitellel szemben. Lukács: De hisz önök előtt áll kiviteli terület gyanánt a kelet. Rode: Van is kivitel egészen Konstantinápolyig stb. Ha jól tudom, a surányi gyirnak Szerbia és Románia rendes vásárlói. Harkányi: Tudomásom szerint Olaszországnak még mindig nagy szüksége van nyers ezukorra, melyet ott finomítanak. Rode: Igen, hisz a fődolog is mindenkor a nyers ezukor kivitele, mivel arra 21*