Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában
723. szám. 135 6. kérdés: A répa tökéletesebb kihasználása arányban áll-e az azzal járó költséggel f önnél a répa utolsó leve egy értékű-e az elsővel ? Stummer: Minden körülmények közt, a czukorra nézve ugy, mint minden más gyártásnál, a legészszerübb, leghelyesebb és leghasznosabb a nyers termékből, a melyért egyszer bizonyos adót fizetni kellett, a lehető legnagyobb mennyiséget termelni. Azon körülménynél fogva, hogy a diffusionalis eljárásnál a répa teljes kihasználása nézetem szerint még olcsóbb munkabérrel jár, ha t. i. épen az adóreform, az ésszerűbb munkát lehetővé teszi, ugy ebben az esetben a répa teljes kihasználása is kevesebb termelési költséggel fog járni, mint már ma. Minden czukorgyár, mely nyers czukrot készit, egy első terméket állit elő, és az abból leülepedett szirupból egy második terméket. Ez a kettő meglehetősen egyenértékű. Mos: azonban következik a harmadik és bizonyos körülmények közt a negyedik termék, a melyex valamivel csekélyebb értékűek, és a melvekre nézve az értékcsökkenés számtani arányban halad a czukortartalom csökkenésével, t. i. azon czukortartalommai, melyet a polarisatió utján tanusit. A különbség az első termék és utolsó termék között nem lényeges, körülbelül kétharmad polarisationalis "/o-ra megy, és 1— V* forint értéknek felel meg. Az osmosüe által nyert utótermékek kevésbbé értékesek, és itt körülbelül t frtot kell az előbbiekhez képest levonni. Azok a gyárak, a melyek czukorfinomitással is foglalkoznak, teljesen kivonják magukat a megfigyeléi alól, mert utóproductióikat mindig tisztitják és finomítják, ugy hogy azok mindig eladásra kész minőségben hagyják el a gyárt, és legfeljebb egy kis árnyalattal különböznek. Én az é,i gyáramban csak rafinirozott és kizárólag egyenértékű árúra dolgozom. 7. kérdés: Előnyösnek találná-e az erb'sebb kihasználását a réplnak akkor is, ha répájának czukortartalmú csekélyebb volna, és ha kőszenének ára nagyobb lenne f Stummer: Nézetem szerint két olyan tényező, melyek mind a ketten a répa teljes kihasználására hatnak; mert a kilúgozásnál bizonyos mennyiségen alól egyáltalában nem lehet dolgozni, és ha a répa csekélyebb tartalmú, ugy a gyárosnak mindig arra kell törekedni, hogy lehetőleg minél jobban kihasználja a nyers termékét; mert a mint már korábban mondottam a répa teljesebb kihasználása egy jelentőségű a költségek megtakarításával, ugy hogy magától érthető, miszerint a szén nagyobb mennyiségű alkalmazása, a mi gyors s elhamarkodott munkával jár, már azon oknál fogva is, hogy a szén drágába kerül, mindig több költséggel fog járni. 8. kérdés: Lehet-e egy hectoliter űrbe rósz répából ugyanannyit tenni., mint a jóból? és ha nem, a hátrányát a rósz répának kiegyenliti-e és mikép az új javaslat. Stummer: Egy hectoliter áztatási térbe, az űrtartalom szempontjából, kétségtelenül egészen ugyanazon mennyiségű répát lehet beletölteni. Egészen más azonban, ha a fajsúly kérdéséből tekintjük a dolgot, mert kétségtelen, hogy azon esetben, ha a répa csekélyebb fajsúlylyal bir, a tér valami csekélységgel kevesebbé lesz kitöltve. A fajsúly különbségét azonban legfeljebb 1—2 %-ra tehetjük, és ebben az arányban, nézetem szerint teljesen igaz, hogy csekélyebb czukortartalmú répa 1—2 %-kal tényleg kisebb súlyú, mint ugyanazon űrtartalomba beszorítható nagyobb czukortartalmú répa. Lehet, hogy idővel találnak arra módot, hogy a kevesebb czukortartalmú répából többet fognak ugyanazon áztatási térbe beszoríthatni. Ez iránt jelenleg semmi tapasztalás nem áll rendelkezésünkre. Helfy Ignácz: Micsoda százalékarány van a magyar és az osztrák czukorrépa között ?
