Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában
114 723. szám. Sem ezek vezetői, sem a többi szakértő feltétlen bizalmat nem fejez ki unyan a számlálási készülék iránt; sem a kiviteli jutalom létezése vagy mértéke iránt nem nyilatkoznak ; de a töltések számítását és az 50-en felül levő napi töltések külön megadóztatását feltétlenül helyeslik; mert igy az adóalapban helyesebb arányok állanak be, és kikerültetik, legalább nagy részben, a pótfizetés szüksége; feltétlenül elkerüitetik különösen a naponként hectoliter tirben feldolgozott répameny nyiség folytonos fokozásának szüksége, mi az adóösszeg növekedésével, az adó alapjának meghatározásánál most már 2600—3600 kilogrammra növekedett volna, a lassabban dolgozó áztatógyárak és az enuyit épen nem dolgozó sajtógyárak nagy hátrányára. Áztató gyáraink is ezt az álláspontot foglalták el; természetes, mert vannak köztük ugyan jól felszerelt nagy gyárak; de űrméretűk nagysága és töltéseik csekély száma tekintetében határozott hátrányban vannak némely osztrák gyárakkal szemben. Mert mig nálunk 28 -68 töltés fordul elő; addig Morvaországban, Sziléziában, épen egy morva-szilézai bizottság hiteles felvételei szerint, az 1879/80-iki campagneban 4 hectoliter űrben, 24 óra alatt már 750 töltés történt; tehát 187 V* töltés esett egy hectoliter űrre. Egy másik gyárnál: 47* hectoliter űrben 800 töltés történt; tehát 178 töltés 1 hectoliter űrben és még a 8 hectoliter űrtartalmú diffuseuröknél is 78—112 napi töltés volt lehetséges. Ily tényekkel szemben, azt hisszük, nem kell tüzetesebben indokolnunk a törvényjavaslat fentebb jelzett intézkedéseit. A szakértők többi nyilatkozatai inkább a helyzet megértésére, régi bajok hangsúlyozására birnak értékkel; de általában véve nem csökkentik, csak megerősítik azon elhatározásunkat, hogy a törvényjavaslat alapeszméit elfogadjuk és a magyar czukoripar szempontjából is elfogadásra ajánljuk a rögtöni és időnkivüli (máskor nem helyeselhető) változás szükségét. Van a törvényjavaslatnak még három lényeges intézkedése, melyek közül kettő a kincstár és egy a gyárosok érdekében áll. Az utóbbi az, hogy a kiviteli restitutió a 88—92% polarisationalis fokú czukorra nézve is behozatik, és 8 frt 40 krban állapittatik meg, azon feltevés alapján, hogy 10 Vs métermázsa répából állíttatik elő egy mázsa ilyen czukor; minthogy az adótétel is, egy métermázsa nyers répára, az eddigi 73 krról 80 krra emeltetik. Nem bocsátkozunk sem az arány, sem a többi restitntionalis tétel megfelelő változtatásának birálatáb?, mert az adóösszeg contingentálva lévén, a restitntionalis arányok és összegek lényeges befolyással pénzügyeinkre nincsenek; sőt a német és hollandi piaczra való tekintetből, elismerjük a gyengébb fokú czukoradó visszatérítésének jogosultságát; azt pedig szintén előnynek ismerjük el, hogy midőn az adótétel 9-58 százalékkal fokoztatik és a restitutióa régi tételekben csak 3*29—331 %-a! fokoztatik, a kiviteli jutalom némi megszorítása észlelhető. De a kincstárra nézve, a törvényjavaslat főérdeke az, hogy az adóösszeg azonnal felemeltetik 10 millióra és évenkinti 400,000 frt fokozással eléri a 12.800,000 forintot, a kiegyezés tartama alatt. Ez a 3 milliónyi tiízta jövedelmi fokozás a gyárosoktól, egyfelől: az adó-alapban kivánt arányosítás; másfelől: az uj számú restitutionalis tétel fejében éretett el; kérdés, helyes-e ez a mi szempontunkból? Pénzügyeink jelen helyzetében az ebből reánk eső bár csekély (178—232 ezer frtnyi) évi bevételi emelkedés is jól fog, bár azzal azon tagadhatlan anomália jár, hogy a mennyiben czukortermelésünkön felül fogyasztunk és a mennyiben a gyárosoknak sikerül az uj adóterhet a fogyasztókra hárítani, annyiban az osztrák czukor utján az osztrák kincstár veszi hasznát, ez adóemelkedéstől az Ausztriából hozott és általunk fogyasztott czukor drágulásának. De ez anomália a kiegyezés alapjában van; melynek változtatásáról most szó nincs és ezért a lucrum cessansért nem szalaszthatjuk el, sem a mutatkozó pénzügyi eredményt, sem a gyárosaink által sürgetett reformot. E szempontból ajánljuk a törvényjavaslat ezen intézkedését is.
