Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-669. Törvényjavaslat, a népszámlálásról

669. szim. 303 9. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg, ki e végből Magyarországban a belügyi ministerrel, Horvát-Szlavonországokban pedig a bánnal egyetértőleg intézkedik. Budapest, 1880. évi május hó 21-én. Br. Kemény Gábor s. k., földmiveléí-, ipar- ét kereskedtlmi minitter. Melléklét az 669. számú irományhoz. • " ••••—•mi —i-i i tmmmmmrtmmmmm——•^^^^•^^M.^^^^M^^—^ Indokolás, „a népszámlálás elrendeléséről" szóló törvényjavaslathoz. Jelen törvényjavaslat az ugyanez ügyben hozott 1869: III. törvényczikk alapján készült. Eltérések csak annyiban foglalnak helyet, a mennyiben az ország közigazgatási intézményeiben és hatóságaiban 1869. óta változások állottak be s a mennyiben némely szakasz szabatosabban és a mai állapotnak megfelelőebben volt formulázandó. így habár a népszámlálás kivitelének módozatát, valamint az utasításokat a 9-ik §. értelmében a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister állapítja meg, mégis szükségesnek látszott már a törvény szövegében is (3. §.) fölemlíteni azon hatóságot, t. i. a közigazgatási bizottságot, Horvát- és Szlavonországokra nézve pedig az alispánságot vagy a városi tanácsot, melynek vezetése és felügyelete alatt a számlálás történik. A 4, §. végsoraiban azért látszott szükségesnek megemlíteni, hogy „az illetőségnek ez alkalommal történendő bejegyzése az illetőséget végleg meg nem állapítja", nehogy bármely mellék indokok az illetőket hamis adatok bevallására ösztönözzék, vagy az ügy kétes voltánál a számlálás annak végleges eldöntésének praejudikálhasson. Szükséges volt továbbá az 5-ik §-ban részletesebben előadni a számlálás ellenében elkövethető vétségeket és szabatosabban állapítani meg, a bíróság és esetleges elzáratás fokozatát és egymáshoz való viszonyát. A népszámlálás végrehajtásának tervezete szerint, az egyszerű adatszolgáltatáson, vagyis az egyes számláló lapok betöltésén kivül semmiféle összeállítási munka a községektől vagy vidéki hatóságoktól nem követeltetvén, méltányosnak látszott, hogy az adatszolgáltatásból eredő csekély költségeket a községek maguk viseljék, az államra amúgy is nemcsak a nyomtatványok ingyen szolgáltatása, hanem az összeállítás egész munkája s az ebből eredő tetemes költségek is hárulván. A 7. §-ban kért 150,000 forintnyi rendkívüli hitel megfelel az 1869-ben e czélra igényelt költségeknek és a czélbavett központi feldolgozás mellett, az egész művelet czélszerfí végrehajtását látszik biztosítani. — A jelen évre számított 50,000 forint a nyomtatványok elő-