Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-650. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntetőtörvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló 313. számú törvényjavaslatnak 7., 40., 41., 42., 43. és 44-ik §§-ra

190 650. szám. ministeri javaslattal szemben a bizottság a 362. számú jelentés tartalmazta szöveget azért fogadta el, mivel eltekintve azon nehézségektől, melyek a ténykérdésnek, az anyagi törvény helyes alkalmazásának kérdésétől való elválasztásai körül felmerülhetnek, a bizottság a tervezett intézkedéstől megfelelő gyakorlati eredményt nem várhatott, miután ezen rendelkezés elfogadása esetében azon ok vagy ürügy alatt, hogy büntetendő cselekmény esete nem forog fent, minden kihágási ügy, még a legcsekélyebb jelentőségű is, a fontosabb igazságszolgáltatási ügyek nem kis hátrányára, ezután is akadálytalanul lenne a legfőbb Ítélőszék elé vihető, s mivel a bizottság a cselekmények minőségéhez viszonyítva igényelhető garantia szempontjából a kir. itélő tábla, mint másodbiróság által való végeldöntésben megnyugvást találván, a további felebbvitelt annál inkább mellőzhetőnek vélte, mert a jelenben kihágást képező bűncselekmények közül a kiválóbb fontosságúak a magyar büntetőtörvénykönyvek szerint vétségeknek vannak minősítve, ezen esetekben tehát ezután is korlátlan felebbezésnek leszen helye a legfőbb itélőszékhez. A bizottság elhatározására döntő befolyást gyakorló ezen indokok az újabb bizottsági tárgyalás során sem lettek megdöntve; s ennélfogva a bizottság előbb elfoglalt álláspontjához annál inkább ragaszkodik, mivel kivált addig, mig az eljárás nem szabályoztatik, az indítványozott módosítások által, a jogegység lehető elérését biztosítottnak nem tekintheti, s mivel a legfőbb itélöszéknek teendőkkel való túlterheltetése szükségessé teszi, hogy az országnak legfőbb bírósága az ily kisebb ügyek nyűgétől felszabadittatván, a fontosabb ügyek alapos felülbirálatára több időt nyerjen. VI. Chorin Ferencz képviselőnek és társainak azon indítványát, mely szerint a kir. járásbiróságok hatásköréhez utalt vétségek eseteiben, a letartóztatást rendelő határozat ellen a kir. törvényszék által haladéktalanul elintézendő felebbvitelnek legyen helye, a bizottság elvben elfogadja; ahoz azonban, hogy e kérdésben a törvényszék határozata ellen további felébbvitel ne engedtessék: a bizottság a személyes szabadság jól felfogott érdekében nem járulhat. Tekintettel azonban arra. hogy addig is, mig a büntető eljárás törvényhozás utján szabályoztatik, a vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás terén más irányban is, különösen a védelem megengedésének kellő biztosítása szempontjából, ideiglenes szabályozás mutatkozik szükségesnek: a bizottság az adott helyzet méltatásával czél'szerűbbnek látta azt, hogy az igazságügyministernek felhatalmazás adassék arra, hogy a királyi járásbiróságok előtti eljárás szabályozása tárgyában a fent jelzett két irányban és ezenfelül is szükségesnek mutatkozó intézkedéseket, rendeleti utón léptethesse életbe. Kelt Budapesten, 1880. évi május 8-án. Horváth Lajos s. k., Teleszky István s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.