Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-644. Törvényjavaslat, a tiszavidéki vasut megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről

644. szám. 175 390,211 frt 50 krral, a 10 éven át fizetendő összes tőkeváltság 6.503,525 írttal, az évenkénti tőke-váltság pedig mintegy 650,352 frt 50 krral fog csökkenni. Felhatalmazást kér továbbá a kormány, hogy az ekként beváltott tiszavidéki vasút debreczen-miskolczi vonalát, ha ez iránt czélszerü megállapodás létesíthető, esetleg üzletkezelés végett a magyar északkeleti vasuttársulatnak átadhassa. A magyar északkeleti vasút ugyanis mai szerkezetében nem felel meg a czélszerü csoportosítás követelményeinek, hanem az is vagy állami kezelésbe lesz veendő, vagy pedig legalább megfelelően kikerekítendő lesz. Ez utóbbi esetben különös fontossággal bir, hogy a magyar északkeleti vasút a jelentéktelen Szerencs helyett Miskolczról nyerjen a m. kir. államvasutakba beágazást, s hogy továbbá e vasút szerencsi és debreczeni végpontjai is összeköttetést nyerjenek, mely czélra a tiszavidéki vasút miskolcz-debreczeni vonala átengedhető volna. Minthogy azonban annak eldőlése, hogy az emiitett két módozat közül melyik választassák, a fentebb érintett körülményektől függ, a kormány a törvényjavaslat 3. §-ába felvett felhatalmazást csak esetleg veendi igénybe. Minthogy végre a tiszavidéki vasút megvétele után is az ország keleti részében egy czélszerü és életerős vasútcsoport csak akkor lesz megalakítható, ha ezen csoport a fővárossal lehető legrövidebb irányban összeköttetésbe hozatik s minthogy a tiszavidéki vasút államosításának egyik főczélja a forgalomnak az ország fővárosában való összpontosítása, csak egy minden más vasuttársulat befolyásától független s teljesen a kormány hatalmi köre és befolyása alatt álló összekötő vonal kiépítése útján biztositható: a kormány már ezen alkalmat felhasználandónak véli arra, hogy egy ily összekötő vonal kiépítésére a törvényhozás engedélyét kikérje. Ezen összekötő vonal legczélszerübben és aránylag legcsekélyebb költséggel a hatvan-szolnoki vonalból Györgyénél kiágazva, az államvasutak budapest-hatvani fővonalának péczeli vagy csaba-kereszturi állomásába beszakadva, lenne kiépítendő, mi által Szolnok Budapesttel egy, az állam tulajdonát képező s az eddigi vonalaknál rövidebb összeköttetést nyerne. Az ekként építendő györgye-péczeli, esetleg csabai vonal hossza 52—54 kilométert tesz. Részletes tervek és költségvetések e vonalról még nem léteznek s azért a kormány ezúttal csak arra vél szorítkozni, hogy egyrészt a vonal kiépithetésére a szükséges törvényhozási engedélyt, másrészt pedig a szükséges pénzeszközök beszerzésére vonatkozó felhatalmazást kikérje. A megváltásra vonatkozó szerződés 1. §-a értelmében a társulat 20.000,000 frtnyi elsőbbségi kölcsönének még kiadatlan 1.993,000 frtnyi része is az állam tulajdonába megy át, a kormány legczélszerübben vél tehát eljárhatni, ha a kért felhatalmazás megnyerése esetére ezen elsőbbségi kötvényeket elárusítja, s a befolyó pénzösszeget az említett összekötő vonal kiépítésére fordítja. Mindezek után bátorkodom a kormány nevében az előlfekvő törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Budapest, 1880. évi május 4-én. Gr. Szapáry Gyula s. h, Ordódy Pál s. k., m. k. pénzügyminister. ' m. k. közmunka- és közlekedésügyi minister.