Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-544. Az igazságügyi bizottság jelentése „a magyar büntető törvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló törvényjavaslatra

544. szám. 71 Ha a felvétel iránti kérelem jogérvényesen elutasittatik; az eljáró ügyvédi kamara által a többi ügyvédi kamara hivatalból értesítendő, és a felvétel iránti jelentkezés ugyanazon, vagy valamely más ügyvédi kamaránál, csak újabb öt év eltelte után újitható meg. A fentebbi rendelkezések alkalmazandók azokra is, kik a magyar büntető törvénykönyvek életbe lépte után hivatalvesztésre Ítéltetnek, azon különbséggel, hogy ezek felvétel végett első ízben a mellékbüntetésre kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek. 29. §. Azon büntetendő cselekmények miatt, melyekre vonatkozólag a magyar büntető törvénykönyvek szerint csak a sértett fél indítványára indítható meg a büntető eljárás: ezen törvénykönyvek hatályba lépte után az eljárás megindításának csak a sértett fél indítványára van helye, habár a cselekmény előbb követtetett is el. Ez esetben a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 112. §-ában megállapított határidő azon naptól számíttatik, a melyen a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépnek, a mennyiben azon napig az elkövetett cselekmény és annak elkövetője a sértett félnek tudomására jutott, és a büntethetőség elévülés által még el nem enyészett. 30. §. Ha az előző szakaszban megjelölt büntetendő cselekmény miatt a büntető eljárás az új büntető törvénykönyveknek hatályba lépte előtt indíttatott meg és első bírósági ítélet még nem hozatott: az a büntető törvénykönyvek hatályba lépte után csak azon esetben folytatandó, ha a feljelentés a sértett fél által történt. Ha pedig az eljárás a sértett fél feljelentése nélkül, hivatalból indíttatott meg: az félbeszakítandó, s azok, a kik a magyar törvénykönyvek értelmében az indítványtételre jogosítva lennének, a vizsgáló bíró által az iránt: vájjon az eljárás folytatását és esetleg vádlottnak megbüntetését kivánják-e, harmincz napi záros határidő kitűzésével nyilatkozatra hivandók fel, azon kijelentés mellett, hogy nyilatkozat nem adás esetében az eljárás meg fog szüntettetni. Az igenlő nyilatkozat a magyar büntető törvénykönyvek által kívánt indítványt pótolja. Ha a jogosultak a záros határidő alatt nem nyilatkoznak, vagy nyilatkozatukban az eljárás folytatását nem kívánják: az eljárás megszüntettetik. 31. §. A 29. és 30. §§. rendelkezései a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 112. §-a második bekezdésében megjelölt esetekre nem terjednek ki. 32. §. A magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt elkövetett büntetendő cselekmények büntethetősége az ezen törvénykönyvekben meghatározott idő alatt évül el, a mennyiben a korábbi jogszabályok rövidebb elévülési határidőt nem állapítottak meg. Az elévülés félbeszakítására vagy kizárására nézve, az előbbi törvényekben megállapított, de a magyar büntető törvénykönyvekbe fel nem vett feltételek hatálytalanok. Ugyanezen szabályok állanak a büntetéseknek a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt megkezdett elévülésére is. 33. §. A polgári eljárás alá tartozó és a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt megindított becsületsértési és hatalmaskodási ügyek, az eddigi törvények szerint folytatandók és döntendők el.