Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-544. Az igazságügyi bizottság jelentése „a magyar büntető törvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló törvényjavaslatra

64 544. szám. rűbben utaltatik azon törvényszékek hatásköréhez, melyek a pénzhamisitási bűncselekmények felett határozni hivatvák; 2. a 248. §. második bekezdésének eseteit, mely fajtalanságot tartalmazó irat, nyomtatvány, vagy képes ábrázolat szerzőjének, készítőjének vagy nyomtatójának megbüntetése iránt intézkedik, azon esetre, ha a terjesztés vagy nyilvános kiállítás az ő tudtokkal történt; mert a cselekmények rendszerint sajtóvétséget képezvén, mint ilyenek, a kir. járásbíróságok hatásköréhez nem utalhatók; . 3. a 260. §. szerint büntetendő azon rágalmazás, mely másnak valamely hatóság előtt büntethető cselekménynyel való vádolása által követtetik el, akkor, ha a vád valótlannak bizonyul, de hamis vád bűntette vagy vétsége fent nem forog; melyet a hamis vád bűntettével vagy vétségével való szoros összefüggésnél fogva, kell a kir. törvényszékek határkörébe utalni; 4. a felmenő ágbeli rokonon elkövetett és a 302-ik §. második bekezdése szerint büntetendő súlyos vagy könnyű testi sértés vétségeit, melyeket a törvényben megállapított három, illetőleg két évi fogság időtartamának figyelembe vételével a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasítani nem lehet; 5. a 314. §. szerint büntetendő azon vétséget, mely közfogyasztás tárgyát képező s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek közé ártalmas anyag keverése s ilyennek elárusitás vagy szétosztás czéljából, árúhelyen vagy raktárban való tartása által követtetik el, melyet a közveszélyesség s az egy évig terjedhető fogház és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetés figyelembe vételével kellett a törvényszékek hatásköréhez utalni. A javaslat 41. §-a (min. jav. 43. §.) szerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágások sorából kihagyta, s ez által a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasította a bizottság a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 108., 111., 114., 130., 131. és 132. §§. szerint büntetendő kihágásokat; mert ezeket részint az esetek fontossága, az alkalmazható büntetés nagysága, részint a vagyon elleni bűntettek és vétségekkel való rendszerinti összefüggés figyelembe vételével, a bizottság vélekedése szerint, a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítani nem lehet. A 43. §. (min. jav. 45-ik) módosításával a bizottság kimondandónak találta, hogy a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozó kihágási ügyekben, a másod bírósági határozat ellen további felebbvitelnek helye egyáltalán ne legyen. — A ministeri javaslat azon álláspontját, mely szerint ezen kihágási ügyekben, a kir. táblai ítélet ellen, az anyagi törvény nem helyes alkalmazása miatt és ez esetben is csak akkor legyen további felebbezésnek helye, ha vagy büntetendő cselekmény esete nem forog fent, vagy ha bűntettet vagy vétséget képező cselekmény kihágásnak minősíttetett: a bizottság nem találta elfogadhatónak; mert eltekintve azon nehézségektől, melyek a ténykérdésnek az anyagi törvény helyes alkalmazásának kérdésétől való elválasztása körül felmerülhetnek: a bizottság a tervezett módosítástól megfelelő gyakorlati eredményt nem várhatott, miután ezen rendelkezés elfogadása esetében, azon ok vagy ürügy alatt, hogy büntetendő cselekmény esete nem forogfent, minden kihágási ügy, még a legcsekélyebb jelentőségű is, a fontosabb igazságszolgáltatási ügyek nem kis hátrányára, ezután is akadálytalanul lenne a legfőbb ítélőszék elé vihető. — A bizottság a cselekmények minőségéhez viszonyítva igényelhető garantia szempontjából, a kir. ítélő tábla mint másodbiróság által való vég-eldöntésben megnyugvást találván, a további felébb vitelt úgy a tény, mint a jogkérdésben annál inkább mellőzhetőnek véli, mivel az eddigi jogszabályok szerint, kihágást képező bűncselekmények közül, a kiválóbb fontosságnak a magyar büntető törvénykönyvek szerint vétséget képeznek, ezen esetek tehát ezután is korlátlanul lesznek a legfőbb itélőszékhez felebbezhetők. A min. jav. 49-ik §-át, melyben az mondatik ki, hogy ezen törvény a büntető törvénykönyvekkel egyidejűleg lép hatályba: a bizottság kihagyandónak találta; mivel a törvényjavas-