Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-618. Törvényjavaslat a véderőről szóló 1868:XL. törvényczikk némely szakaszainak módositása tárgyában

406 618. szám. seregnek és a honvédségnek is érdekében áll, hogy ezek már teljesen hasznavehető korukban teljesitsék az egészségügyi szolgálatot. A harmadik bekezdés rendelkezését a katonai érdekek követelik és méltányossági szempontok sem ellenzik. Ugyanis a mostani törvény értelmében a tényleges szolgálat megkezdése a felavatástól kezdve 7 évvel elhalasztható, a szolgálati idő pedig mégis a felavatástól fogva számit. A törvény ezen határozványa az egy évi önkéntesek katonai kiképeztetésére és ez által a harczképességre hátrányos; — a mennyiben az ily egy évi önkéntes, ha mozgősitás esetében behivatik, mielőtt tényleg szolgált volna, teljesen kiképezetlen és a mai hadviselés mellett jóformán egészen hasznavehetetlen. Azon esetben pedig, ha csakugyan csak 25 éves korában végzi be a tényleges szolgálatot, a hátralevő tartalékbeli szolgálati idő alatt az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívása nem eszközölhető czélszerüen, sőt esetleg nem is vehet részt a törvényszabta 3 fegyvergyakorlatban. Innen van és igazságtalannak épen nem mondható az, hogy más államok egy évi önkénteseinek szolgálati ideje a tényleges szolgálat megkezdésétől számit. S ha ennek daczára, a jelen törvény egyesekre nézve, kedvezőbb szolgálati idő-számitási módot állapit meg, ez azon méltányossági szempontból történik, hogy az ilyenek szolgálati kötelezettsége ne tartson oly sokáig, a mely korban az a családi és egyéb viszonyokra fölötte bénitólag hatMegadható pedig ezen kedvezmény annál inkább, mert annak ily korlátok közé szorítása mellett, a kiképzés érdeke is biztosítva van. A szolgálati idő számításának megváltoztatása tehát ösztönül fog a tényleges szolgálatnak hamarabb való megkezdésére szolgálni; de egyszersmind fenn van hagyva azon lehetőség, hogy kiki az eddigi korlátok közt akkor róvja le a maga hadkötelezettségét, a mikor ez neki legalkalmasabb. A nyolczadik bekezdés nagyon egyszerűsíti azon eljárást, a mely szerint az egy évi önkéntességhez való jogosultság az egész hadköteles korra biztositható; s ezzel az ifjúság sok zaklatástól és költségtől menekül. Ugyanis, az eddigi szabályok szerint, ha valaki az egy évi önkéntesi kedvezményre való igényét, a harmadik korosztályból való kilépéséig biztosítani akarta, e végből minden rendes ujonczállitáson és ezek mindegyikét megelőzőleg még egy-egy orvosi vizsgálaton, illetőleg fedülvizsgálaton megjelenni tartozott; és így összesen 9 évben (sőt ha a rendes ujonczállitásról esetleg felülvizsgálatra rendelnék még többször) való megvizsgáltatásnak volt köteles magát alávetni. Ezen 8-ik bekezdés értelmében pedig az egy évi önkéntesi jog biztosításához csak fél annyi fáradság és esetleges költség lesz szükséges. A 15-ik bekezdés czélja és indoka az, hogy egy ily jelentékeny kedvezményben csak oly egyén és csak addig részesittessék, a ki és a meddig arra erkölcsileg valóban érdemes. A 17-ik bekezdés azon határozványát, hogy az egyévi önkéntesi kedvezmény elvesztése iránt a honvédelmi minister határozzon és pedig bírói ítélet alapján, — maga az~ ügy fontossága igényli. Ad 25. és 27. §§. A 21. §. indokolásánál általánosságban, és ezen szakaszokra nézve is kifejtetteken kivül, még csak azt kell kiemelnem, hogy azon bővítés, a mely ezen szakaszokban, a régi törvénynek megfelelő szakaszaival szemben van, indokát a jelenlegi általános papi hiányban, s a népoktatás terén működni hivatott egyének elégtelen számában találja; s egyszersmind az ország összes lakosságának ismételten kifejezett óhajtásával megegyezik. Oly fontosak ezen érdekek, hogy azok minden állam védrendszerében több-kevesebb figyelemben részesülnek s midőn jelenlegi javaslataimban az eddigi törvényen túl megyek, ezt csak azért tehetem, mert az ily egyének a szükség beálltával, a megfelelő szolgálatot telje-