Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-534. Törvényjavaslat az erdélyi, úgy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zarándmegyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában

534. szám. 19 Az ily rovatalok és kölcsönök, a szabályzandó birtokra minden más követelést előző zálogjogi elsőbbséggel birnak. 13. §. Az igazságügy-, a pénzügy- és a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerek megbizatnak jelen törvény végrehajtásával és felhatalmaztatnak az e czélra szükséges utasitásokat kibocsátani. Budapest, 1880. márczius 1. Dr. Pauler Tivadar s. h., igazságügymmiiter. Melléklet az 534. számú irományhoz. Indokolás, „az erdélyi úgy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítése és és gyorsítása tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. Az erdélyi birtokviszonyok bonyolódottsága és változatossága, az urbéri viszonyok rendezetlensége, ezen országrész kedvezőtlen anyagi helyzete, már magukban véve nagy mérvben nehezítik nemcsak a birtokszabályozás, hanem különösen az urbéri kapcsolatból eredő birtokviszonyok rendezését is. Mily mérvűek ezen nehézségek, mennyivel kedvezőtlenebb e részben az erdélyi s az úgynevezett kapcsolt részek helyzete, a szorosabb értelemben vett Magyarország birtokrendezési ügyeinek meneténél, leginkább kitűnik abból, hogy az 1872. év elejéig Erdélynek 2498 városa, községe és pusztája közül és mind a mellett, hogy a volt székely és szászföld községeinek nagyobb részében nincsen az elkülönítésnek helye, mégis 1314 határban nem volt befejezve az elkülönítés, hogy az 1877. év végével még mindig 1142 határban volt a birtokrendezés folyamatban, hogy az 1879. év végével, tehát az urbéri kapcsolat megszüntetése után 32 évvel, az urbéri bíróságok működésének megkezdése után 22 évvel, a volt erdélyi s kapcsolt részekben 261 elkülönítés, 94 tagosítás, 88 elkülönítéssel kapcsolatos tagosítás volt csak befejezve. Az 1872. év kezdetétől az 1877. év végéig lefolyt hat év alatt a rendezendő községeknek csak 6"28%-a, évenkint tehát csak 1% részesült a birtokrendezés előnyében. Még kedvezőtlenebb az összes eredmény az 1878. és 1879. években. Ugyanezen helyenkint még nagyobb pangás és teljes szünetelés mutatkozik a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területeken, még pedig különösen a a két utóbbiban. Az érintett összes területeken folyamatba tett birtokszabályozási eljárások eredményét 1879. év végéig kitünteti a kir. törvényszékeknek 1880. év január havában felterjesztett részletes jelentéseiből kivont A) alatti kimutatás. Az e részben létező visszásságok orvoslása a birtokrendezési eljárásnak az ország nevezett részeiben való gyorsítása, múlhatlanul szükségessé vált. Midőn az e czélból kidolgozott törvényjavaslatot a tisztelt ház elé terjeszteném, van szerencsém a törvényjavaslat egyes tételeit a következőkben indokolni: A rendezési ügyek eddigi lassú folyama főként az urbéri és rendezési eljárás czéljával, az erdélyi birtokviszonyok között kevésbbé egyeztethető peres eljárás nehézségének, költségességének, és 3*