Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-557. Törvényjavaslat a láncz- vagy kötélhajózásról

557. szám. 113 Ezen sebesség kétségkívül kizárja azt, habár folytonos működését véve tekintetbe, a kerekes gőzösökkel szemben is mindig alkalmas bizonyos előnyöket biztosítani, hogy a kapasz­kodó hajózás túl lépjen azon árúk szállításán, melyek általában gyorsabb szállítást nem kíván­nak; de annál alkalmasb s olcsóbb tömeges árúk rendes tovább vitelére. A kapaszkodó hajózási rendszer két átelleni part összeköttetésére vagy a révszolgá­latra is kiterjesztetett, s e czélra is alkalmas voltánál fogva, legalább rövid vonásokban meg kell emlékeznem azon módozatokról, melyeket ezen sajátlagos forgalmi berendezés megkíván. A legrégibb nagyobb mérvű réjáró berendezés a firth-of-forth-i (Edinburg-nál) s Granton- és Burnst-Island közt tartja fenn az összeköttetést. Ennek mintájára készült a Tayon és hasonló elvek szerint, az ötvenes évek elején, az Elbén Lauenburgnál, egy-egy összeköttetés több hajóval. Mindennél valamely a parton felállított gőzgép eszközölte, láncz vagy kötél segítségével a szállítmányoknak, illetőleg kocsiknak a partról a réhajóba és ebből a partra kiraká­sát; a megrakott hajó saját erejével tevén meg a kijelelt két pont közti utat. 1858-ban Hom­berg és Euhrort közt is állítottak föl ily réjárót; de a különböző vízállás miatt igen nehézkes és költséges volt ez is, mint a többi; bár magában véve a lehető legelőnyösebben volt berendezve. Ezen költséges kísérletek után Plymouth közelében, Devenportnál, majd Portsmouthnál és Southamptonban, s Stephenson a Nilen át rendezett be a vaspályakocsiknak egyik partról a másikra szállítása végett, a kapaszkodó hajózás rendszerén alapuló összeköttetést, melynél t. i. a két végpont egy-egy lánczczal vagy huzalkötéllel volt összekötve s ezek segítségével, egy gőzgéppel ellátott hidas és komp vitte egyik partról a másikra átszállítandó terheket. Az ily átjárók berendezése ép olyan, mint egyéb kapaszkodó gőzösé, azon különbséggel, mit az kivan meg, hogy ezek a viz folyásával egyest vagy szemben, azok pedig ezzel keresztben mozog­nak; s ezek a terhet külön hajókban, azok pedig saját fedélzetükön viszik. Ily réjárók vannak még: Cleve közelében, Griethausennél, mely 1865-ben tétetett forgalomba s a németalföldi és rajnai vaspályákat köti össze; Eheinhausennél, mely az oste­rat-hesseni vaspályákat köti össze s Hartwich Emil, a rajnai vaspályák építészet- igazgatójának vezetése alatt készült. Közvetlen ezen rheinhauseni átjáró mintájára készültek az alföld-fiumei-vasuttársulat dunai, Gombos és Erdőd közt járó gőzöskompjai is. A gombos-erdődi réjárásnál két komp működik s mindenik komp számára külön két 1350—1350 méter hosszú vas-huzalkötél van át­vezetve s a szemben eső két parton megerősítve. E két kötél egymástól 10 méter (=31.63') távolságban közegyenesen fut s ezek között jár a komp úgy, hogy a felső kötélbe a viz nyomása ellen, az alsóba pedig, hogy vele magát egyik partról a másikhoz segíthesse, kapaszkodik. E végre a komp felső oldalán (a vízfolyás felől) két csigakerék van, melyekbe a felső (vezeték) kötél saját súlyánál fogva nehézkedik; alsó oldalon pedig két hajtókerék van, melyek segítsé­gével az alsó kötél a hidas ide-oda mozgósítására szolgál. Hogy a vezetékkötél a viz folyásá­val keresztben lehető egyenes állást tarthasson* a meder mentén négy horgony által tartatik fenn, melyekről a vezetékkötélig oly hosszú láncz fut, mely a vízállás különbözése szerint kellőleg bővíthető és rövidithető. A felső kötél 55 milliméter vastag s méterenkint 25 vám­fontot nyom; az alsó (az u. n. vontatókötél) 33 milliméter vastag és méterenkint 71 várafont súlylyal bir. A hidas gőzgépe 30 lóerővel működik. A vaspályasínek mindkét partról 1:48—s lejtéssel vannak a víz 0 pontjáig bevezetve, melyeknek megfelelőleg magán a hidason s a lejtőt és hidast összekötő hídon hasonló sínút vezet s ekkép a vaspályakocsikuak a part és hidas közt közvetlen folytatólagos útjuk van. A komp vagy hidas 62.770 méter (=198.4') hosszú, 9.4 méter széles, 1.02 méter magas s üresen 0.55, terhelve pedig 0.80 méter mélyen jár. Elfér rajta egy sorban 8 vaspálya kocsi, melyek súlya, teherrel, egyenkint 300 mázsára számítva, 2400 mázsa terhelhetőséget tesz ki. A két komp járása egymástól 23.75 méter KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. XIV. KÖTET. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom