Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-429. Törvényjavaslat a nyereményadóról

429. szám. 69 6. §. Jövedéki kihágást követ el az: a) a ki a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén az osztrák államkincstár által rendezett sorsjátékokra pénzt, az 1868: XV. törvényczikk 2. §-ában meghatározott módozat ellenére gyűjt, betétjegyeket árul, vagy másokat ily jegyek elárusitásával megbiz ; b) a ki a külföldön rendezett sorsjátékokra pénzeket gyűjt, betét vagy sorsjegyeket árul, vagy másokat ily jegyek elárusitásával megbiz; c) a ki a nélkül, hogy kisorsolási engedélyt nyert és nyereményadót fizetett volna, ingóságokat kisorsol, vagy azok kisorsolását megkisérli. — E jövedéki kihágásokat elkövetők, a beszámitás mérvéhez képest, az a) és b) esetben, a gyűjtött pénzek elkoboztatásán kivül 50—500 frtnyi pénzbirsággal, a c) esetben pedig a nyereményadó kétszeres egész négyszeres összegével büntettetnek.' Az elkobzott pénzek, valamint a pénzbírságok az államkincstár javára számoltatnak fel. A befizetett pénzbírságok egy harmadrésze jutalmul a feljelentőnek adatik. 7- §• Ha a 6. §. értelmében kirovott pénzbirság az elmarasztalttól részben vagy egészben behajtható nem volna, a birság helyett elzárás alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott tiz forint után egy-egy napi elzárás essék, a pénzbirságnak tiz forinton alóli része teljes tiz forintnak vétetvén. 8. §. A nyereményadó után sem földtehermentesitési járulék, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki. 9. §. Az állami számsorsjáték betéteire és a jótékony czélu állami sorsjátékok sorsjegyeire eső nyeremények bélyegilletéke, a kisorsolási engedélyek játékdíja, az igérvényüzlet, végre a lottojövedék ellen elkövetett kihágások iránt fennálló szabályok, ezen törvény által nem érintetnek. 10. §• Ezen törvény az 1880. évi január 1-ső napjától kezdve lép érvényre és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.