Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-481. Törvényjavaslat az ország némely részeiben jelentkező inség elháritására szükséges költségek fedezéséről

481. szám. 221 Melléklet a 481. számú irományhoz. Indokolás, az ország némely részeiben jelentkező inség elhárítására szükséges költségek fedezéséről szóló törvényjavaslathoz. A múlt évi aratás után annak eredményei iránt az ország több részében panaszok és aggodalmak fejeztetvén ki, a valódi helyzetről lehető biztos tájékozást kívántam nyerni, s e végből még múlt évi szeptember hó 12-én 41083. sz. alatt bizalmasan felhívtam a főispánokat, hogy minden feltűnést okozó eljárás mellőzésével, a termés eredményéről s különösen arról tegyenek jelentést, vannak-e már is, vagy valószintiek-e oly inségi jelenségek, melyek a községi és törvényhatósági gondoskodáson felül, még az állam közbelépését is javasolják? A beérkezett főispáni jelentések folytán pedig múlt évi október 16-án 43820. szám alatt köriratot intéztem a vármegyei törvényhatóságokhoz, melyben hangsúlyoztam, hogy az ország lakói megélhetési és élelmezési viszonyainak éber figyelemmel való kisérése a törvényhatóságoknak minden időben legfontosabb teendőinek egyikét képezvén, e feladat annál nagyobb gondozást és tevékenységet kíván most, midőn az aratás eredménye sok helyütt felette kedvezőtlen volt s ennek folytán felhívtam, hogy alárendelt közegeiket, szolgabiráikat azonnal megfelelően utasítsák, miszerint a lakosság megélhetési viszonyait éber és folytonos figyelemmel kisérve, úgy tapasztalataikról, valamint, ha bajt vagy veszélyt észlelnének, annak terjedelméről s az annak elhárítására, úgy enyhítésére irányuló eszközökről a megye első tisztviselőjének, az alispánnak megfelelő időszakokban, minden esetre azonban havonként pontos jelentést tegyenek; ez utóbbiaknak pedig meghagytam, hogy e szolgabírói jelentések alapján, ha és amennyiben rögtöni intézkedés nem igényeltetik, nékem szintén havonként tegyenek a helyzetről minden túlzástól ment hű előterjesztést, melyből megismerhessem a megye részéről saját hatáskörében a társadalmi erők felhasználásával tett intézkedéseket, ha azok szüksége fenforgott, s megítélhessem, lesz-e s ha igen, mily mérvben, mily módozatok szerint és mely időben állami segélyre szükség. Ugy a főispáni, valamint a törvényhatósági első jelentések beérkezvén s számos sürgős inségi ügy is tárgyaltatván, arról győződtem meg, hogy az ekként nyert adatok alapján az ország inségi szempontból három főcsoportba osztható. Az 1-sőbe azon megyék tartoznak, a melyekben, ha valamely véletlen uj csapás közbe nem jön, állami segélyre szükség nem lesz; e vármegyék száma 25, s a következők: Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrog, Békés, Besztercze-Naszód, Baranya, Brassó, Csanád, Csík, Csongrád, Fogaras, Háromszék, Jász-N.-Kun-Szolnok, Kis-Küküllő, Nagy-KüküllŐ, MarosTorda, Szolnok-Doboka, Szeben, Torda-Aranyos, Turócz, Udvarhely, Veszprém, Vas, Kolozs, Zólyom.