Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.
Irományszámok - 1878-480. Törvényjavaslat az ország némely inséges vidékén vetőmagban szűkölködő községek által felveendő kölcsönök állami közvetitéséről
480. szám. 219 Ez ideig a jelzett megyei törvényhatóságok, illetőleg a vetőmagra szorult községek által az őszi vetés ellátására igénybe vett kölcsönösszeg 340,000 forintra megy — mely összeg figyelemmel a segély halaszthatlanságára — az államkincstárból előlegeztetett, s az emiitett pénzintézet által felajánlott kölcsönpénzből megtérül. A tavaszi vetés ellátására szintén lesz vetőmagra, illetőleg kölcsönre szükség; de — az e részbeni megállapítások folyamatban lévén — az összeget biztosan nem lehet ez időszerint megjelölni. Mindazonáltal remélhető, hogy a szükséglet a még rendelkezésre álló 660,000 forinttal fedezve lesz. Ezen ténykörülményeken alapszik a most bemutatott törvényjavaslat. Annak 1-ső §-ában kérem magamat a községek által felveendő kölcsönök közvetítésére, s ebből kifolyólag arra felhatalmazni, hogy a kölcsönök s járulékainak megállapított törlesztésére nézve, az államkincstár fizetési kötelezettséget vállalhasson. A közvetítés ezen módozatát azért kellett választanom, mert a kölcsönadó pénzintézet egyfelől alapszabályai értelmében nem nyújthatna kölcsönt jelzalogi biztosíték nélkül, ez esetben pedig, — eltekintve az eljárás hosszadalmasságától, — épen a telekköayvileg már terhelt szegény sorsuak estek volna ki a halaszthatlan segély alól, — másfelől viszont a pénzintézet nem foglalkozhatik azzal, hogy a törlesztési részleteket a kölcsönben részesülő számos mezei gazdától önmaga szedje be és hajtsa be. Az állami garantia elvállalása folytán a törvényjavaslat 2-ik §-ában azon eszközöket hozom javaslatba, melyek a kölcsönök és járulékainak pontos törlesztésére nézve az államkincstárt biztosítják. — Ilyenek a közadók módján való beszedés és behajtás, első sorban a kölcsönben részesített községi lakosoktól és folytatólag a község mint testülettől, az 1876: XV. t. ez. rendeletei érteimében. A 3-ik §-ban javasolt adó-, bélyeg- és illetékmentesség abban találja indokolását, hogy a kölcsönre szorult mezei gazdák nagyobb tehertől megkíméltessenek, és mivel a kölcsönt felajánló pénzintézet úgy a három évi törlesztést, valamint a mérsékelt kamatlábat csak erre való tekintettel állapította meg. Budapest, 1880. január hó 11-én. Gróf Szapáry Gyula s. k, m. leir, pémügymmister. 28*
