Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-479. Törvényjavaslat a magyar büntető törvénykönyvek(1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről

479. szám. 211 A fentebbiekben találja indokolását a jelen törvényjavaslat, melynek czélja a magyar büntető törvénykönyveket életbeléptéim; de éppen, mert ezen életbeléptetés a bűnvádi eljárásnak egyidejű törvényhozási szabályozása nélkül történik; mellőzhetlennek mutatkozott á törvény­javaslatba a szorosabb értelemben vett életbeléptetési és átmeneti intézkedéseken felül némely oly rendelkezéseket is felvenni, melyeknek czélja az, hogy az új büntető törvénykönyvek és a jelenben érvényben levő eljárási szabályok között a szükséges összhang helyreállítva, a héza­gok pótolva, s ez által a különben felmerülendett bonyodalmak mellőzve legyenek. Az utóbb jelzett rendelkezések között kiváló szerepet játszik a bírósági hatáskörnek a büntető ügyekben való újabb szabályozása, mely a büntető törvénykönyvek életbeléptetésének mellőzhetlen feltételét képezi. Az első folyamodású biróságok rendezéséről szóló 1S71 : XXXI. t. ez. 16. §-ának a) pontja szerint bűnvádi ügyekben a járásbíróság eljár és itél „azon büntetendő cselekmények esetében, melyek felett a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott egyes biróságok ítéltek", ugyanazon törvény 18. §-ának /) pontja szerint pedig a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak „mindazon bűnvádi ügyek, melyek a törvények és a törvényes gyakorlat szerint, az eddig fennállott társas bíróságokhoz tartoztak". Az idézett törvények ezen rendelkezései az egyes és társas biróságok hatásköre között a határvonalat különben is csak a gyakorlat ingatag alapján vonván és vonhatván meg: most midőn az eddigi anyagi jogszabályok helyébe az új büntetőtörvénykönyvek lépnek, mellőzhetlen a birói hatáskör tüzetes szabályozása azért, mert az új büntetőtörvénykönyvek hármas felosz­tásának határvonalai lényegesen eltérnek úgy a magyar büntetőjogi szabványoknak, a mint az orszc4g némely részeiben érvényben levő osztrák büntető törvénykönyvnek megállapításaitól, mert büntetendő cselekményeknek minősíttetnek olyan cselekmények, a melyek eddig büntető eljárás alá nem tartoztak, mert egyfelől számtalan cselekmény, a mely eddig bűntettet képezett, az új büntető törvénykönyv szerint vétséget fog képezni, másfelől pedig vétségekké lesznek olyan cselekmények, melyek eddig kihágást képeztek; végre, mert a kihágásokról szóló büntető tör­vénykönyv kihágásnak minősít több oly cselekményt, a mely eddig vagy csak közigazgatási úton, avagy rendőrileg avagy épen nem büntettetett. Ily gyökeres változásokkal szemben a bírósági hatáskör válaszvonalául a régi gyakor­latot meghagyni annyi lenne, mint a büntető igazságszolgáltatást beláthatlan zavaroknak kitenni, és a szünet nélküli illetőségi összeütközéseknek tárt kaput nyitni. Ezért mutatkozott szükségesnek, hogy e törvényjavaslat keretébe a birói hatáskörnek tüzetes szabályozása s némely ezzel kap­csolatos intézkedések felvétessenek. A törvényjavaslat 1. §-ában a magyar büntetőtörvénykönyvek hatályba léptének napja megállapittatván, ennek folyományául a 2 §-ban kimondatik, hogy ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeztetnek mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendeletek és a szokás­jognak mindazon megállapításai, melyek az új magyar törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képezik. Léteznek azonban oly jogszabályok is, melyek büntetést határoznak olyan cselekményekre és mulasztásokra, melyek az új büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képezik. Ezekre nézve a törvényjavaslat 3. §-a szintén azon általános szabályt állítja fel, hogy hatályu­kat vesztik az új magyar büntető törvénykönyvek életbeléptével mindazon törvények, szabályok, rendeletek és a szokásjognak mindazon megállapításai, melyek az új büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapí­tanak meg; csakhogy ezen szabály már nem oly feltétlen érvényű, mint a 2. §. megszüntetési záradéka, mert a 3. §. megszüntetési általános záradéka alul nevezetes kivételeket kellett meg­állapítani. 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom