Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-478. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1880. évi államháztartási hiány részbeni fedezéséről” szóló törvényjavaslatról

478. szára. 190 478. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1880. évi államháztartási hiány részbeni fedezéséről" szóló törvényjavaslatról. A bizottság teljes mértékben érzi azon anomáliát, mely van abban a körülményben, hogy az 1880-ik évi költségvetés megállapítása előtt, sőt az 1879-ik évi költségvetésre alapitott felhatalmazás tartama alatt, az 1880-ik év hiányának hitel útján való fedezéséről, egyelőre egy átalány-összegben keli gondoskodni; de az e czélból a t. képviselőházhoz benyújtott tör­vényjavaslatot mégis helyesli azon szempontból, hogy a kormánynak elég ideje legyen, a külön­ben is rendelkezésre álló értékpapírok értékesítésére, és általában az év első felében, de különösen első negyedében mindig nagy mértékben mutatkozó hiány fedezéséről gondoskodni. -Tehát elfo­gadja és ajánlja a törvényjavaslat azon czélját, hogy a kormány felhatalmazva legyen, az 1879: II. törvényczikk alapján kiállított 140 milliónyi aranyjáradékból, a kormány jelentése szerint fenmaradt 15 millió névszerinti összegnek értékesítésére. Azonban kénytelen a bizottság erre nézve is kifejezni azon óhaját, hogy a járadék-értékesités körül szerzett eddigi tapaszta­latok; valamint a most értékesítendő öaszeg aránylagos csekélysége és a pénzpiacz kedvező helyzete folytán, térjen el a kormány a bizományi utón való értékesítéstől ; mely drága is, az ország hitelének emelkedésére nincs mindig előnyös hatással; és lehetőleg már a most szóban forgó összeg értékesítését használja fel átmenetül a bizományi útról a közvetlen értékesítésre való áttérésre. Azonban a törvényjavaslatban felhatalmazást kér a kormány arra nézve is, hogy a vasúti beruházási előlegek fejében nyert kölcsönkötvények 11 millióra menő összegét is, egész­ben vagy részben, már az év első felében, az 1880-ik év hiányának fedezésére értékesíthesse. A bizottság azonban nem ismeri még e kölcsön-kötvények czimletét és formáját sem; tehát értékesithetésök előnyösb feltételeinek biztositékával sem bir; és így már a pénzpiaczra való tekintetből sem ajánlhatja a t. képviselőháznak azt, hogy ezek már most hitelművelet tárgyaivá tétessenek; nem teheti ezt továbbá, államadóssági viszonyainkra való tekintetből sem; mert államadósságaink lehető egységesítését most egy új természetű hitelpapírnak a piaczra hozata­lával nem szeretnők zavarni; főleg miután ezek összege csekély és természete még végleg meg­állapítva sincs. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom