Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-443. A közgazdasági bizottság jelentése, „a Németországgal 1878. deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződésnek meghosszabbitásáról, - esetleg az illető kereskedelmi viszonyoknak ideiglenes biztositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

116 442—443. szám. pednek, vagy ott időlegesen tartózkodnak, mindenben, a mi a kereskedés vagy az ipar űzését s az ezzel járó illetékek fizetését illeti, a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet bánásmódját fogják élvezni. Ugyanezen bánásmód biztosíttatik kölcsönösen mindkét fél alattralói részére az ipar-védjegyek és az árúmustrák ótaima tekintetében is. Minek hiteléül az illető kormányaik nevében eljáró alulírottak jelen nyilatkozatot aláirtak s *zt pecsétjeikkel ellátták. Kelt Parisban, 1879. évi november 20-án. (P. H.) Beust s. k. (P. H.) Waddington s. k. 443. szám. A közgazdasági bizottság J fcJ JLvZ/XJL %J fcJ fc> fc5} „a Németországgal 1878. deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződésnek meghosszabbításáról, — esetleg az illető kereskedelmi viszonyoknak ideiglenes biztosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A szándékolt vám- és kereskedelmi szerződés alapja iránt, a német birodalommal megkezdett tárgyalások sikertelensége, valamint az idő rövidsége egy, az ügynek előnyére nem váló kényszerhelyzetbe hozta a bizottságot. Ezen a magyar kormányon kivül fekvő okoknál fogva előállott kényszerhelyzet utalja a bizottságot egyfelől arra, hogy a kért felhatalmazást megadja, illetőleg a törvényjavaslatot a maga részéről elfogadja, de másfelől arra is, hogy felhívja a t. kormányt, gátolná meg, hogy jövőben a bizottság, a törvényhozás és maga a kormány is, ily kényszerhelyzetbe juttattassék. Az országnak közgazdasági helyzete és közgazdasági érdekei annyira pregnánsak s mégis a német birodalommal folytatott alkudozások oly meddők, eredménytelenek, hogy a bizottság sajnálattal látja a hosszú időnek telesét a nélkül, hogy a nevezett birodalommal határozott megállapodás létesíttetett volna. qui s'établissent sur le territoire de l'autre ou qui y résident temporairement sönt admis, pour tout ce qui concerne l'exercice du commerce ou des industries et le payement des taxes qui s'y rapportent, au bénéfice du traitement de la nation la plus favorisée. — Ce mérne traitement est réciproquement garanti aux sujets des deux Puissances Contractantes pour la protection de leurs marques et dessins de fabrique. En foi de quoi, les Soussignés, agissant au nom de leurs Gouvernements respectifs, ont dressé la présente Déclaration et y ont apposé le cachet de leurs armes. Fait, á Paris, le 20. november 1879. (L. S.) Beust m. p. (L. S.) Waddington m. p.