Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

6 360. szára. A közadósra szálló örökségből azonban a csődtömeget csak az illeti, mi a netaláni terheken felül marad. 5. §. A mit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a felett őt szabad rendelkezési jog illeti, és nem kötelezhető arra, hogy ezen szerzeményt a csődtömegnek átengedje. Viszont a közadós a csődtömeghez tartozó vagyonból tartást nem igényelhet, és ilyenben csak a csődhitelezők beleegyezésével részesíthető. 6. §. A közadós azon jogcselekvényei, melyeket a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a csődnyitás után tesz, a hitelezők irányában semmisek. 7. §. Azon teljesítések, melyek a csődnyitás után a közadós kezeihez eszközöltetnek, csak annyiban érvényesek, a mennyiben az utóbbi által a csődtömeghez beszolgáltattak. Ha a teljesítés a csődnyitási határozat kifüggesztése előtt történt, a teljesítő kötelezettsége alul felszabadul, a mennyiben be nem bizonyittatik, hogy a teljesítés idejekor a csődnyitásról tudomással bírt. Ha a teljesítés a csődnyitási határozat kifüggesztése után történt, a teljesítő kötelezettsége alól felszabadul, a mennyiben bebizonyítja, hogy a teljesítés idejekor a csődnyitásról tudomással nem bírt. 8. §• A csődnyitás után oly pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem folytatni nem lehet. A közadós által folyamatba tett ily pereket a tömeggondnok jogosítva van azon állapotban átvenni, melyben azok a csődnyitás idejekor voltak. 9. §. A 8. §. második bekezdésében foglalt intézkedés a közadós ellen indított azon perekre is alkalmazandó, melyeknek tárgyát a csődtömegből visszakövetelt dolog vagy elklilönitett kielégítés vagy a tömegtartozásnak tekintendő követelés képezi. Ha a tömeggondnok az ily pert át nem veszi, a kereseti követelés elismertnek tekintendő. 10. §. Oly követelések, melyek a jelen törvény érteimébea bejelentés alá esnek, a csődtömeg ellen az esetben is bejelentendők, ha a per már folyamatban van. Ha az első folyamodású bíróság perdöntő határozatot még nem hozott, a további peres eljárás egyelőre felfüggesztetik. Ha az ily követelés e csődtömeg részéről a felszámolásnál valódinak el nem ismertetik, a peres eljárás a csődbíróság előtt tovább folytattatik. Ellenben az oly perekben, melyek első folyamodásilag perdöntő határozattal már elintéztettek, a csődnyitás által az illetőségen változás nem történik. Az ily perekben a csődnyitásig le nem járt határidők a tömeggondnokra nézve a bejelentéstől számitandók. H°gy a jogérvényesen megítélt követelések a csődtömeg ellen mennyiben jelentendők be, a jelen törvény II. része határozza meg.