Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. nám. 71 Ha ez jj megtörténik, a bejelentéssel az elévülés félbeszakitottnak tekinthető úgy, hogy az többé hatályos nem lehet. Egészen máskép áll a dolog akkor, ha a követelés a bejelentés folytán valódinak el nem ismertetik s mint vitás, perre utasittatik. Ez esetben a kellően történt bejelentésnek félbeszakító hatálya nem lehet ugyan, de annak legalább is annyi erő tulajdonítandó, hogy a bejelentéstől a perre utasításig eltelt időt hatálytalanná tegye, vagyis, hogy általa az elévülés az érintett időre megakasztottnak tekintessék. Habár a bejelentés nem a közadós, hanem a csődtömeg ellen intéztetik; habár továbbá a bejelentés — a javaslat szerint — a közadós ellen marasztalást nem eredményez, mindamellett annak joghatályát, az elévülés félbeszakítását illetőleg, a közadós ellen is ki kellett terjeszteni; mert a bejelentett követelés a közadóst terheli, annak tartozását képezi, s ugyanaz ellen érvényesíttetik, kinek vagyonából a törvény értelmében csak a bejelentés útján nyerhet kielégítést. Éhez járul még, hogy habár a bejelentés a közadósnak nem kézbemttetik, a liquidatio mégis az ő hozzájárulásával történik, a mennyiben a jelen javaslat szerint a közadós a bejelentett követelések valódisága iránt meghallgatandó, s a követelés vele szemben valódinak csak az ő elismerése alapján tekinthető. A bejelentés tehát, mely bizonyos tekintetben a közadós ellen is irányul, joggal tekinthető alkalmas eszköznek arra, hogy általa az elévülés a közadós irányában is félbeszakittassék. 16. §. A javaslat azon intézkedése, mely szerint a csődnyitás után a tömeghez tartozó javakra és jogokra zálog- és megtartási jogot szerezni nem lehet, — nem zárja ki azt, hogy valaki a tömeg ellen bizonyos követelést s ezzel együtt bizonyos elffjogokat szerezzen. Magánjogunkban • ius succedendi, subintrandi egyáltalán nincs olykép szabályozva, hogy a javaslat szóban lévő Intézkedése a magánjogi elvekkel ellenkezésbe jöhetne. A kérdéses intézkedés igazolásánál tehát nem azt kell vizsgálni, hogy az mennyiben fér meg magánjogunk e részbeni határozataival; hanem egyedül azt, vájjon tekintve a csődeljárás természetét és czélját, mennyiben lehet a javaslat intézkedését helyesnek tartani. A most érintett szempontból tekintve a kérdést, nem szenvedhet kétséget, miszerint a csődtömegre nézve teljesen közönyös az, hogy bizonyos követelést melyik hitelezd' érvényesiti; mert a követelés beváltása által a tömeg helyzetén változás nem történik; a jog és méltányosság tehát egyaránt azt követeli, hogy a ki valamelyik hitelező követelését kiegyenlíti, e követelést a vele járó előjogokkal együtt megszerezhesse; magától értetvén, hogy az új hitelező több jogot semmi esetben sem igényelhet, mint a mennyi előzőjét illette. Hogy a javaslat a követelés s az ezzel járó előjogok megszerzésére formális engedményt — cessiót — nem kivan, abban találja indokolását, hogy a fizető a magánjogi felfogás szerint is, a fizetés ténye által több esetben belép és beléphet előzője jogaiba a nélkül, hogy erre külön engedményezés kívántatnék; és ha a magánjog a subrogatiót egyes esetekben bizonyos feltételekhez köti, ily feltételek felállítása a csődeljárásban azért nem látszik szükségesnek, mert a csődnyitás tényével a tömeg s az ez ellen támasztható igények olykép állapittatnak meg, oly határozott körvonalozást nyernek, mikép e tekintetben a felek intézkedése által változás ugy sem történhetik. Mig azonban a fizető a javaslat szerint a követelést a vele járó előjogokkal megszerzi, nincs felmentve azon feltételektől, melyekhez a telekkönyvi rendtartás a zálog- és elsőségi jog megszerzését köti; miből önként következik egyrészről, hogy a fizető e tekintetben a telekkönyvi rendtartás határozataihoz köteles alkalmazkodni, és másrészről, hogy a fizető zálog- és elsőségi jogát ép ugy, mint csődön kivül, elvesztheti az által, ha a jelzálog időközben kitörültetett, vagy egy harmadikra, ki azt jóhiszeműleg megszerzi, átíratott. Ugyanez történhetik a kézi zálognál is, ha a fizető a zálogtárgyat át nem veszi, s az egy harmadik