Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. szám. 69 megelőzzék, egymás felett bármiféle előnyt szerezzenek. Hogy a szóban levő intézkedés szerint a már tényleg elrendelt biztosítást vagy végrehajtást rendszerint foganatosítani nem lehet, kétséget nem szenvedhet; mert a csődnyitás tényével az universalis executio a tömeghez tartozó javakra ipso iure életbe lépvén, azt az esetleg már meghozott biztosítási vagy végrehajtási rendelvény meg nem akaszthatja. A mi különösen a második bekezdésben foglalt intézkedést illeti, az általánosságánál fogva elejét veheti azon kételyeknek, melyek a csődnyitás előtt szerzett zálog- és megtartási jog érvényesítése körül felmerülhetnének; a most érintett intézkedésből ugyanis minden kétségen kivül következik, hogy a privilegiált követelések, melyeket a beneficium separationis megillet, a csődnyitás daczára is azon utón és módon érvényesíthetők, melyen a csőd nélkül érvényesíthetők lettek volna; magától értetvén, hogy a kielégítésnek a közadós helyett, ki rendelkezési jogát elvesztette, a tömeggondnok ellen kell intéztetni, kit e minőségénél fogva a védelem mindazon nemei megilletnek, melyekkel a törvény az adóst felruházza. A jelen javaslat tehát érintetlenül hagyja mindazon jogokat, melyeket akár az általános magánjog, akár pedig a kereskedelmi törvény az egyes hitelezőknek bizonyos körülmények közt enged. Mint ilyen speciális jog jelentkezik különösen a kereskedelmi törvény által megállapított azon joga a hitelezőnek, melynél fogva ez magát bizonyos körülmények közt birói közbenjárás nélkül kielégítheti. E jog, ha az a csődnyitás előtt már megszereztetett, a most érintett ténynyel változást nem szenvedhet. A kérdéses intézkedés alá tartoznak minden kétségen felül azon intézetek is, melyek akár a törvény, akár törvény erejével biró rendeletek által kiváltságot nyertek arra, hogy a náluk letett vagy elzálogosított árúkat birói közbejövetel nélkül eladhassák; mint ilyenek jelenkeznek a különféle pénzintézetek és zálogházak, melyek a náluk elzálogosított tárgyakra szerzett kivételes kielégítési jogot a csőd kiütése után is megtartják és gyakorolhatják; az egyedüli feltétel minden esetben az leend, hogy a szóban lévő jog a csődnyitás előtt már tényleg megszereztetett legyen; mert ha a szerzési idő a csődkiütés után esik, az a 12. §. első bekezdése szerint joghatálylyal nem birna, s érvényesíthető nem lenne. 14. §. Az európai törvények általában megadják a csődtömegnek azon jogot, hogy az a közadós elleni követeléseket lejártaknak tekinthesse, és figyelem nélkül a kikötött lejárati időre, azonnal kifizethesse. A közadós vagyonának teljes felosztása ugyanis azt hozza magával, hogy azon követelések is kielégítés alá kerüljenek, melyek a csődnyitás idejekor még le nem íártak. A javaslat e tekintetben ép ugy, mint a porosz és osztrák csődtörvény, nem fogadhatta el sem a franczia, sem az olasz csődtörvény azon általános intézkedését, mely szerint a közadós tartozásai a csődnyitás tényével ipso iure lejártaknak tekintendők; mert ez intézkedés — habár azt a franczia törvény is egyedül a közadós irányában a l'éqard du Jaillit kívánja érvényesíttetni — egész általánosságban oda állítva, a kellő határokon túlmegy, s a lejáratot a bukott adóstársai ellenében is involválhatja, mi nyilván jogtalanságra vezetne. A bukott adóstársainak helyzete a csődnyitás tényével rendszerint változást nem szenvedhet, s még a váltórendszabály és ehhez csatlakozva a magyar váltótörvény, mely a váltóbirtokos érdekeiről kellően gondoskodik, az elfogadó, illetőleg a saját váltó kibocsátója ellen elrendelt csőd esetében a váltóbirtokost, előzői ellen egyedül biztosításra jogosítja fel, világos elismeréséül annak, hogy a váltót a csődnyitás tényével egyedül a közadós ellenében tekinti lejártnak. Miután az évi járadékokat, a tartási igényeket s általában a bizonyos időszakokban — visszatérőleg — teljesítendő fizetéseket a közönséges adósságok közé számítani nem lehet, — igen természetes, hogy ezek a csödnyitás tényével eo ipso lejártaknak nem tekinthetők. Az ily tartozások a második részben foglalt határozatoknak meg felelőleg, a tömegből leendő biztosítás által egyenlittetnek ki.