Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 67 ezeket feltétlenül és minden esetben a iudicium universale fóruma elé utalná; sőt az ily perek, a mennyiben az azok alapját képező követelés a csődtömeg részéről valódinak el nem ismertetik, a csödkiütés daczára is, a peres eljárás szabályai szerint folytatandók. Hogy a javaslat 10. §-a, mely egyébiránt csak a csődtömeghez tartozó javakra vagy jogokra vonatkozó pereket érinti, az eljárás folytatását megkívánja, ha a követelés valódinak el nem ismertetik, hogy tehát az ily perek tekintetében külön új eljárást nem kivan, — abban találja indokolását, hogy a javaslat a valódiaknak el nem ismert követeléseket általában a peres eljárás szabályai szerint rendeli érvényesíttetni; a dolog természete tehát azt hozza magával, hogy e szabály alól ne tétessék kivétel a perrel már érvényesített követelés tekintetében. A jelen javaslat ugyanis a csődtömeg ellen intézendő követelések érvényesítésére csak egy utat ismer, és ez a bejelentés; ha a követelés ez után valódinak is elismertetik, minden további perlekedés feleslegessé válik; ha ellenben a bejelentett követelés valódinak el nem ismertetik, akkor az a csődtömeg ellen intézett keresettel érvényesítendő; e tekintetben nem tévén különbséget az, hogy a követelés volt-e már előbb beperelve vagy sem. Egész máskép áll a dolog akkor, ha a per elsőfolyamodásulag perdöntő határozattal már elintéztetett. Ez esetben az illetőségen változás már azért sem történhetik, mert a birói sanctiónak azon része, mely a csődbíróságra mehetne át, már befejezettnek tekinthető. Ellenben szükséges volt intézkedni az iránt, hogy esetleg a bukottak mulasztása a jogorvoslatok nem használása esetében a csődtömegnek hátrányára ne lehessen; miért is a záros, tehát a joghátránynyal járó határidők, melyek a csődnyitás napjáig már folyamatba tétettek, a tömeggondnok ellenében, csak a bejelentés napjától kezdve számithatók. A mi végre az activ pereket illeti, melyekről a 8. §. második bekezdésében történik intézkedés, — ezekre nézve a csődnyitás hatályát oly mértékben, mint ez a passiv perekre nézve történik, kiterjeszteni nem lehetne; mert a tömeg adósának helyzetén a csődnyitás tényével változás nem történhetik, s azon különbség, mely a perre nézve keletkezik, mindössze abban áll, hogy a közadós szerepét, ki rendelkezési jogát elvesztette, tehát a tömeg nevében nem perelhet, a tömeggondnok veszi át. Bármily egyszerűnek lássék is azonban a dolog a kérdéses perekre nézve, ahoz egy oly kérdés fűződik, mely következményeiben sokkal fontosabb, hogysem kellő megoldást ne igényelne. E kérdés az: hogy köteles-e a tömeg a közadós által folyamatba tett activ pereket átvenni vagy sem? A porosz csődtörvény e tekintetben egészen általános intézkedést tartalmaz; ellenben az osztrák és az új német csődtörvény a kérdést határozottan a csődtömeg érdekében oldja meg, a mennyiben a tömeget ép úgy, mint a jelen javaslat az ily perek átvételére feljogositja a nélkül, hogy azt egyúttal erre kötelezné. És ezen intézkedés nemcsak legtermészetesebbnek, de egyszersmind legméltányosabbnak is mutatkozik; mert míg egyrészről a tömeg érdekeiről gondoskodik, másrészről az utóbbit oly activ per átvételére nem kényszeríti, melyet a közadós talán csak szeszélyből indított, vagy melynek folytatása a tömegre nézve kétségtelen veszteséget vagy felesleges költséget vonna maga után. A most mondottak alkalmazhatók a közadós ellen indított azon perekre is, melyekről a • 9. §. intézkedik, és melyek természetüknél fogva a csődeljárás keretébe nem tartoznak. Ha azonban a tömeggondnok az ily pereket át nem veszi, ennek természetes következménye más nem lehet, mint az hogy a követelés a tömeg részéről liquidnek tekintendő. 11. §• A vis attractiva, mint a csődnyitás jogkövetkezménye nem alkalmazható a csődnyitás előtt indított azon perekre sem, melyekben a közadós alperesi minőségben mint pertárs van érdekelve. A passiv pertársaság ugyanis a kötelezettség közösségét teszi fel, mely az egyik alperes ellen nyitott csőd által változást nem szenvedhet. Ugy de ha a csődnyitás folytán az 9*