Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

48 360. szám. módon oly kijelentéssel idézi meg, hogy szabadságukban áll a járulék-kimutatást akár a csődbiztosnál, akár a képviselőségnél megtekinteni. E végből a járulék-kimutatás egyik példánya a csődbiztosnak, a másik pedig a képviselőségnek adandó ki. A képviselőség a tárgyalásra külön megidézendő; a meg nem jelent szövetkezeti tagok részére gondnok nevezendő ki. 258. §. A tárgyalást a csődbiztos vezeti, kinek lehetőleg oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesítsen. Ha ez nem sikerül, az észrevételeket jegyzőkönyvbe vezetteti, az azok alapos megbirálására szolgáló ténykérdéseket tisztába hozza s a jegyzőkönyvet az érdekeltek által aláíratja. A mennyiben a tárgyalás egy határnapon be nem fejezhető, a csődbiztos annak folytatására újabb határnapot tűz ki, s arról a jelenlevőket azonnal szóval értesiti. A felvett jegyzőkönyv a csődbírósághoz haladéktalanul beterjesztendő, mely a járulékkimutatás felett végzésileg határoz s határozatáról a képviselőséget kézbesítés, a szövetkezeti tagokat pedig hirdetmény utján értesiti. 259. §. Ha a szövetkezeti tagok a járulék-kimutatás jóváhagyását tárgyazó határozat jogerőre emelkedésétől számítandó tizenöt nap alatt kötelességeiknek eleget uem tesznek, a képviselőség a kivetett járulékokat az egyes szövetkezeti tagoktól végrehajtás utján behajtani tartozik. A végrehajtás a csődbíróságnál kérelmezendő, mely azt a polgári eljárás szabályai szerint foganatosíttatja. A csődbíróság a képviselőséget e határozatok meg nem tartása esetében 1000 forintig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, esetleg a végrehajtással a tömeggondnokot megbízhatja. 260. §. A mennyiben a kivetett járulékok az egyes szövetkezeti tagoktól egészen vagy részben be nem hajhatók, a képviselőség a be nem hajtott járulékok tekintetében új kimutatást készit, melynek elintézésére és foganatosítására nézve a megelőző §§. határozatai szolgálnak irányadóul. További kivetésnek helye nincsen. 261. §. Minden szövetkezeti tagnak, a mennyiben érdekelve van, jogában áll a bíróilag jóváhagy ott járulék-kimutatást, a képviselőség ellen intézendő keresettel a szövetkezet illetékes bírósága előtt megtámadni. E kereset az elrendelt végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Harmadik czím. Sommás eljárás. 262. §. Ha a csődnyitás idejekor vagy a tömeggondnok jelentéséből az tűnik ki, hogy a közadós javai az eljárási költségek fedezésére elegendők ugyan, de nagyobb részben könnyen értékesíthető ingóságokból állanak, vagy a kétségtelen előjoggal biró követelések valószínűleg az egész vagyont felemésztik, a bíróság sommás eljárást rendelhet.