Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

48 360. szám. 220. §. A közadós indokolt és kellően részletezett egyezségi ajánlatát sajátkeztíleg, vagy hitelesen igazolt meghatalmazottja által aláírva, a csődbiztosnál köteles benyújtani. 221. §. Közkereseti és betéti társaságoknál az egyezségi ajánlatnak az összes beltagok által kell aláiratni. Részvénytársaságoknál az egyezségi ajánlatot az igazgatóság tagjai, esetleg a felszámolók kötelesek aláírni, s annak érvényességéhez közgyűlési határozat szükséges. E végből jogában áll az igazgatóság tagjainak, illetőleg a felszámolóknak rendkívüli közgyűlést összehívni, mely a hitelezőknek teendő egyezségi ajánlat felett, az alapszabályok értelmében határoz. Szövetkezetek csődjében a kényszercgyezségnek helye nincs. 222. §. A csődbiztos az egyezségi ajánlatot a csődválasztmánynak adja át, mely annak elfogadhatósága felett, a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz. 223. §. A csődválasztmány a tömeggondnokkal egyetértőleg, az egyezségi ajánlatot visszautasíthatja, ha a jelentkezett hitelezők felének követelése még meg nem állapíttatott, vagy ha a közadósnak egy ajánlata a hitelezők vagy a bíróság által már elvettetett, kivéve, ha az utóbbi eset a csődbiztos hibája miatt következett be. (236. §. 1. p.) Az egyezségi ajánlatnak a fentebbi okokból történt visszautasítása esetében, a köz*dós a tömeg értékesítését egyezségi ajánlatával nem gátolhatja. 224. §. Ha a választmány az ajánlatot az egyezségi eljárás megindítására alkalmasnak találja, erről a csődbiztost haladéktalanul értesiti. A csődbiztos, ha a bejelentett követelések a felszámolásnál mind megállapítva nem lettek, mindenekelőtt határnapot tűz ki a megtámadott követeléseik birtokosait illető szavazati jog megállapítása végett. E tárgyalásra, mely tizenöt napon belől tűzendő ki, a csődbiztos a tömeggondnokon és közadóson kivül azon hitelezőket köteles megidézni, kik a 139. §. értelmében egymással szemben peres feleknek tekintendők. 225. §. A kitűzött határnapon a csődbiztosnak oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesítsen ; ha ez nem sikerül, a hitelezők kölcsönös észrevételeit jegyzőkönyvbe vezetteti, s ezt az érdekeltek által aláíratja. A felvett jegyzőkönyv a csődbíróságnak haladéktalanul benyújtandó, mely a szavazati jog felett, minden jogorvoslat kizárásával végzesileg határoz s határozatát a csődbiztosnak s az érdekelteknek kézbesitteti. Ha a szavazati jogtól elütött hitelezők követelései később birói határozattal valódiaknak elismertetnek, a hitelezők a határozat kézbesítésétől kezdve, a további egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal bírnak. 226. §. Ha azok, kiket külön kielégítési vagy visszakövetelési jog illet, vagy azok, kik a jelen törvény szerint a nélkül is teljes kielégítést követelhetnek (47. §.), e jogaikról le nem mondanak, az egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal nem birnak.