Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-391. A magyar királyi ministertanácsnak előterjesztése, az 1878-ik évi állami zárszámadás tárgyában

391. szám. 379 összegben, de a hitel még is engedélyeztetett, ennélfogva a hitelművelet utján beszerzett összeg után fizetett 650,360 frt 91 krnyi kamat nem a pénzügyministerium előirányzat nélküli rendes kiadásai, hanem helyesebben a függő állami adósságok rendes kiadásai között lett volna kimutatandó. Az átmeneti bevételek csoportjában (98—99. lap) a fogyasztási adó visszatérítések felosztásából Magyarország javára eső 1.357,091 frt 76 krnyi összeget mutat ki az államt számvevőszék. Bár ezen bevételek czímén az 1878. évi költségvetésbe mi sem vétetett fel; mindamellett tekintve, hogy egy későbbi törvényczikk (1878: XIX.) ezen bevétel rendes forrását határozottan megjelöli: a fentebb jelzett összeg a fogyasztási adók rendes bevételei után, hol 1879. és 1880. évre az ebbeli bevételek elöirányoztattak, lett volna kimutatandó. A mi továbbá a zárszámadási jelentés 7-ik lapján foglalt pénztári mérleget illeti^ megjegyeztetik, miszerint az állami számvevőszék az állami háztartás évi kiadásainak fedezetéül számbavehetö bevétel kimutathatása czéljából, a bevételekből azon 5.684,589 frt 6OV2 krnyi bevételt is levonta, mely a közös katona helyettesítési és rokkant-alapok elárusitásából Magyarország javára 1878. évben befolyt. Az 1879. évi XXXII. t. ez. 4. §-a határozottan intézkedik az iránt, hogy ezen két alap felosztásából nyert kötvények értékesitéséböl Magyarország javára befolyt összeg az átmeneti bevételek III. fejezetében lesz elszámolandó. A törvény ezen intézkedését szem előtt tartva, nem helyeselhető az állami számvevőszék azon eljárása, mely szerint ezen összeg, mely az államnak ép oly bevételét képezi, mint az ingó állami vagyon értékesitéséböl befolyt összegek: a bevételekből előzetesen levonatott, mi által a hiány ugyanily összeggel kedvezőtlenebbnek lett feltüntetve. Az állami számvevőszék végre az aranyjáradék nyilvános aláírása alkalmával a felek által befizetett és a kincstár javára esett bánatpénzt összesen 103,975 frt 47 krral másképen csoportosította és ennélfogva a pénztári hiány kimutatásánál az aranyjáradék-kölcsönre 1878-ban befolyt 128.486,785 frt 73 krban egy oly összeget is levont, mely nem kötvények eladásából folyt be. Az 1878. évi zárszámadási hiány tehát helyesebben 53.136,156 frt 17 kit., vagyis 5.788,565 frt 772 krral kevesebbet tesz; megjegyezvén, hogy ezen hiányból esik: a rendkívüli kiadásokra 31.861,647 frt 72*^ kn, illetőleg a hivatkozott 1879. évi XXXII. t. ez. értelmében ezen költségek részbeni fedezésére fordítandó fennebb említett 5.684,589 frt 607* kr. bevétel levonása után 26.177,058 frt 12 kr. és az állami háztartás többi ágaira . . . . . ..... 26.959,098 > 05 > Budapesten, 1879. november hó 18-án. Tisza Kálmán *. k. j 4«*