Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 23 103. §. Ha a tömeggondnok maga nem gyakorló ügyvéd, azon perekben, melyek ügyvédi közbenjárást igényelnek, köteles magát ügyvéd által képviseltetni. E mellett szabadságában áll egyes ügyletekre külön meghatalmazottat rendelni. 104. §. Harmadik személyek irányában a tömeggondnok már kineveztetése alapján, mely minden a törvény szerint szükséges külön meghatalmazást pótol, feliogositottnak tekintendő mindazon jogügyletekre és jogcselekvényekre, melyek tisztével járnak, különösen feljogosítottnak tekintendő azon pénzek és pénzértékek felvételére és nyugtatványozására, melyeknek felvétele a vagyon kezelés természetéből következik. A közpénztáraknál, hatóságoknál és hivataloknál levő pénzek, drágaságok és érték­papírok felvételére a csődbíróságtól nyer esetről esetre felhatalmazást. Hogy a tömeggondnok jogköre egyes esetekben mennyibeu korlátoltatik, az a 160. §.-ban állapittatik meg. 105. §. A tömeggondnok kiadásainak megtérítését és fáradozásának díjazását igényelheti. A díjak szabad egyezkedés tárgyát képezik egyrészről a tömeggondnok, másrészről a választmány közt. A létrejött egyezség a csődbiztos által jóváhagyás végett a bíróság elé ter­jesztendő, mely esetleg a közadós és a hitelezők meghallgatása után az egyezséget vagy helyben­hagyja, vagy a díjakat, ha azokat túlságosaknak találja, belátása szerint mérsékli. Ha az érdekeltek közt egyezség nem jő létre, a díjakat a csődbiztos és választmány meghallgatása mellett s tekintettel az ügykezelés terjedelmére, fontosságára s a kifejtett tevé­kenységre, a csődbíróság állapítja meg. A határozat a tömeggondnokkal és a választmánynyal kézbesítés, a hitelezőkkel és a közadóssal pedig kifüggesztés által közöltetik. A díjak tárgyában a másodbiróság véglege­sen határoz. A kiadások a tömeggondnoki számadásokba helyezendők. 106. §. Ha a tömeggondnok kötelességeinek pontosan meg nem felel, a csődbíróság őt erre 200 forintig terjedhető pénzbirsággal kényszeritheti. A csődbiróságnak ezenfölül jogában áll a tömeggondnokot a csődbiztos vagy a választ­mány indítványára vagy hivatalból is elmozdítani. Az utóbbi esetben azonban a bíróság a csőd­biztos és a választmány, s a mennyiben az lehetséges, a tömeggondnok meghallgatása után határoz. 107. §. A tömeggondnokra vonatkozó határozatok a helyettesre is alkalmazandók, ha ez az akadályozott tömeggondnok helyébe lép. 108. §. A 89. §. 7. pontja szerint kitűzött határnapon a megjelent hitelezők a csődbiztos közbenjöttével, követeléseik összegei szerint számítandó szótöbbséggel megválasztják maguk vagy képviselőik köréből a csődválasztmányt, melynek legalább három lehetőleg helyben lakó tagból kell állani. Szükség esetében póttagok is választhatók. A választási jogra nézve a 98. §. ren­delkezése szolgál irányadóul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom