Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-385. A zárszámadási bizottság jelentése, a magyar korona országainak 1868-1877-ig terjedő 10 évi államháztartása eredményeiről

252 385. szám. keletkezett, s melyet az állami számvevőszék, a kincstári kölcsönökből eredő bevételeknél tüntetett ki. Végre 6. az állami számvevőszék, a régi állami előlegek törlesztéséből befolyó és egyáltalán a rendes bevételek „különféle" rovata alatt elszámolt többi hasontermészetü összegekből 14.130,147 frtot kihasítva, áthelyezett a vagyoncserét képező bevételek csoportjába. Ez is a bizottság megállapodása folytán szintén visszacsatoltatok a többi hasontermészetü összegek közé. így részint a valódi kiadási tételek apasztása, s illetőleg az abban foglalt összegeknek a vagyon értékét és gyarapodását tartalmazó kimutatásba való áthelyezése, részint a valódi bevételt képező összegeknek ezen rovatban történt kifejezése által, a pénztári kezelés eredményén 88.835,420 frt összegű előnyös változtatás eszközöltetett. Ebből azonban, mint a valódi bevételek közé nem helyesen beosztott 1.362,587 frt o. é. összeg leütendő, mert az a tiszai uradalom kerületét képező községek uradalmi járulékainak megváltása fejében folyt be s igy azt az 1870. évi XXVI. t. ez. értelmében, nem mint rendes államjövedelmet, hanem a kisbéri uradalom megszerzése végett eladott vagy elzálogosított földtehermentesitési vagy szöló'dézsmaváltsági kötvények visszaváltására vagy pótlására, s tehát mint ingatlanok értékesítéséből eredő bevételt kell kezelni. Ha tehát a felhozott változtatások eredményeképen kihozott két összeget, t. i 88.835,420 frt és 1.362,587 „ összehasonlítjuk, még mindig 87.472,833 frt o. é. összeget tesz azon kedvezőbb eredmény, mely az állami számvevőszék által összeállított eredeti kimutatásokban jelzett 70.985,579 frt összes 10 évi pénztárkezelési hiánynyal szemben . . 16.487,254 frt fölös eredmény létezését tünteti ki. Az erre vonatkozó adatok a Cl. és CII. kimutatásokat helyettesítő, illetőleg kiigazító C. III. és C. IV. kimutatásokban vannak összefoglalva. II. A mi a vagyonálladékot (mérleg) előtüntető kimutatásokat illeti, ezekre nézve a bizottság nem tartózkodik kijelenteni, hogy adataik a tiszta valóság szempontjából lényeges kívánni valót hagynak fenn. Nem titok és részben természetes is az, hogy az államvagyon átvétele alkalmával 1867-ben, mondhatni csak hypothesisen alapuló becslések eszközöltettek, melyek — mint később a törzskönyvezés alkalmával kitűnt, nagyon eltértek a valódi becsértéktől. Ez látszik magából az eredeti E.l. kimutatásból is, melyben az állami számvevőszék maga jelzi, hogy már eddig 100 milliót meghaladó helyesbítések eszközöltettek, pedig a törzskönyvek igen nagy része még nincs készen. Miután azonban a helyesbítéseket ez idő szerint eszközölni teljes lehetetlen, kénytelen volt a bizottság is a számításokat azon adatok szerint fogadni el, a mint azok a D. és E. táblázatokban felsorolva vannak. De miután azokban végeredményképen csak az van kitüntetve, hogy az államvagyon gyarapodásával szemben 107.717,306 frttal teherszaporodás történt, nem tehette a bizottság, hogy