Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 21 A tömeggondnok a leveleket és sürgönyöket a közadóssal közölni, s azokat/melyek a tömeget nem érdeklik, az utóbbinak kiadni tartozik. Ezen intézkedés a közadós kérelmére a tömeggondnok meghallgatása mellett bármikor megszüntethető. 92. §. Ha a közadósnak ingatlan javai vagy jelzálogilag biztosított követelései vannak, a csődbíróság köteles a csödnyitási végzés feljegyzése végett a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni. A feljegyzés elmulasztásának azonban magánjogi következménye nincsen. HARMADIK FEJEZET. Csó'dbiztos, tönieggondnok és csőd választmány. 93. §. A bíróság a csödbiztost saját bírósági tagjai közül vagy a székhelyén működő közjegyzők sorából nevezi ki. A csődbiztos önállóan vezeti a tárgyalásokat s ellenőrzi azok hivatalos működését, kikre a vagyonkezelés ruháztatik. E végből fel van jogosítva mindazon intézkedésekre és határozatokra, melyek a jelen törvény által a csődbíróságnak fenn nem tartattak. Különösen jogában áll akár szóbeli érintkezés útján a tömeggondnokkal, akár ennek kihallgatása által magának az ügykezelés állásáról tudomást szerezni és szükség esetében a számadások és a kezelésre vonatkozó egyéb okiratok megtekintése mellett az ügykezelést hivatalosan megvizsgálni. A bíróságok és a hatóságok a csődbiztost, a hatásköréhez tartozó intézkedések végrehajtásában támogatni tartoznak. 94. §. A csődbíróság a csődbiztos ügykezelését minden időben megvizsgáltathatja, tőle az ügykezelés tekintetében jelentést követelhet. Fontos okokból a bíróság a csődbiztostól a megbízást visszavonhatja s helyébe mást nevezhet ki. A csődbíróságnak ezen határozatai ellen felfolyamodásnak helye nincs.' 95. §. Ha csődbiztosul közjegyző neveztetett ki, az ennek működéseért járó díjt, tekintettel a teljesített munkára, a csődbíróság állapítja meg. E díjak ép ugy, mint a csődbiztosnak a hivatalos működéssel járó kiadásai, a tömeg költségei közétartoznak. (48. §.) 96. §. Az ideiglenes tömeggondnokot a csődbíróság rendszerint a saját hatósági területén gyakorló ügyvédek sorából nevezi ki. Ha a csődvagyon skezelése különös szakismeretet tételez fel, a bíróság ideiglenes tömeggondnokul más feddhetlen életű egyént is nevezhet ki. 97. §. A bíróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére az ideiglenes tömeggondnok mellé a helybeli hitelezőkből vagy más alkalmas egyénekből alakítandó ideiglenes választmányt nevezhet ki. E választmány, mely Iegfelebb három tagból állhat, a tömeggondnokot általában, különösen pedig a 156. §-ban felsorolt teendők tekintetében ellenőrzi, a 160. §-ban kijelölt teendők tekintetében pedig véleményt ad a csődbíróságnak.